Szerződésmódosítás a koronavírus miatt: bíróságnál a megoldás?

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Farkas Márton | 2020.04.23 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkünkben részletesen körbejártuk, hogy a koronavírus miatt felmerülő nehézségek alapvetően nem mentesítenek a szerződéses kötelezettségek teljesítésének kötelezettsége alól. A szerződés mindkét fél számára megfelelő módosításától vagy megszüntetésétől elzárkózó szerződéses partner esetén ez olyan méltatlan helyzeteket szülhet, amely akár külső beavatkozás lehetőségét is felvetheti. Jelen bejegyzésünkben a bírósági szerződésmódosítás lehetőségét és a járványhelyzettel összefüggő alkalmazhatóságát vesszük vizsgálat alá.

Mit jelent a bírósági szerződésmódosítás lehetősége?

A Ptk. 6:192. §-ában szabályozott jogintézmény célja, hogy meghatározott feltételek együttes fennállása esetén a szerződéses kapcsolatban jelentősen hátrányos helyzetbe kerülő fél peres eljárás keretében kérheti a bíróságot, hogy ítéletével módosítsa a szerződés tartalmát. Az eljárás lényege tehát abban rejlik, hogy a szerződés módosításától elzárkózó partner hozzájárulásától függetlenül, a bíróság közbenjárásával korrigálható legyen a felek közötti jogviszony.

Figyelemmel arra, hogy a szerződési szabadság polgári jogi alapelve nyomán egyébként saját szerződése módosítására senki sem kötelezhető, a bírósági szerződésmódosítás intézménye meglehetősen szűk körben és szigorú feltételek mellett vehető igénybe.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Védjegyezhető névadás – hogy válasszunk levédhető nevet sikertermékünknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Milyen esetben kezdeményezhető a bírósági szerződésmódosítás?

Az eredményes bírósági szerződésmódosításhoz a kezdeményező félnek az alábbi 6 feltétel mindegyikének fennállását bizonyítania kell:

  1. a felek között tartós jogviszony áll fenn;
  2. a módosításra okot adó körülmény a szerződés megkötését követően következett be;
  3. a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;
  4. a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható;
  5. a körülmények megváltozását nem ő idézte elő;
  6. a körülmények megváltozása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

A 2. és 5. pontban rögzített kritériumok nem igényelnek különösebb értelmezést, ezért a terjedelmi korlátokra tekintettel csak a többi feltétel lényeges elemeit vesszük elemzés alá.

Mikor tartós a jogviszony?

A tartós jogviszony definícióját nem tartalmazza a Ptk., annak tartalmát a bírói gyakorlat megállapításai alapján lehet meghatározni. Általában véve tartósnak tekintendő minden olyan jogviszony, amely alapján a felek hosszabb időtartamon keresztül kötelesek a szerződés teljesítésére, jellemzően többször kifejtendő (pl. díjfizetés) vagy állandó (pl. használat biztosítása) magatartásukkal. Bár az elhatárolás alapja nem a szerződés típusa, érdemes tudni, hogy a használati (pl. bérleti) jogviszonyokat a bírói gyakorlat többnyire a tartós jogviszonyok kategóriájába sorolandónak tekinti.

Mikor lényeges a jogi érdek sérelme?

Ebben a körben azt kell mérlegelni, hogy a felek a megváltozott körülmények alapján azonos tartalommal hozták volna-e létre a szerződésüket. A sérelmet szenvedett félnek kell bizonyítani, hogy ha a szerződéskötéskor is ezeket a körülményeket tapasztalta volna, akkor nem állt volna fenn gazdasági érdeke a szerződés létrehozása iránt.

SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020

Minden, amit a számlázásról tudni kell

Szerző: Dr. Kelemen László

Mikor nem látható előre a módosításra okot adó körülmény?

Az előreláthatóság követelményét egy olyan objektív mérce alapján szükséges megítélni, amely az adott féllel szemben a szerződéskötés pillanatában általában elvárható körültekintést feltételezi. A vis maior helyzetek klasszikusan olyan körülmények, amelyekkel a kellő gondossággal eljáró szerződő fél sem számolhat előre, hiszen bekövetkezésük váratlanul és elháríthatatlanul történik.

Mi tartozik a rendes üzleti kockázat körébe?

Alapesetben a szerződő felek rendes üzleti kockázatának körébe tartozik saját fizetőképességük felmérése, a piaci kereslet és kínálat viszonyainak megváltozása, továbbá a munkabérköltségek és az anyagárak megnövekedése is. Ebben a körben kizárólag akkor adódik lehetőség a bírósági szerződésmódosításra, ha az adott körülmény olyan rendkívüli változást idéz elő, amellyel az üzleti viszonyok akkori helyzete alapján nem számolhattak.

Összegzés: megoldást nyújt-e a koronavírus okozta szerződéses nehézségekre a bírósági szerződésmódosítás lehetősége?

A járványveszély okozta körülmények megfelelő alapot szolgáltathatnak a fentiekben ismertetett feltételek alátámasztására, azonban a bírósági szerződésmódosítás lehetőségének a jelen helyzetben mégis adódhat egy akadálya: figyelemmel arra, hogy a bíróság nem átmeneti, hanem végleges hatállyal módosítja a felek szerződését, a módosítást megalapozó körülménynek is szükségszerűen állandónak, véglegesnek kell lennie. Ennek hiányában ugyanis a körülmény megszűnését követően a pert kezdeményező fél kerülne indokolatlanul kedvező szerződéses pozícióba.

A koronavírus okozta új körülményekkel kapcsolatban viszont éppen az jelenti a legnagyobb bizonytalanságot, hogy azok megszűnését nem lehet meghatározott időponthoz kötni, így egyelőre kétséges, hogy mennyiben tekinthető állandó körülménynek.

Az egyes szerződéses körülményeket egyedileg kell elemezni – ezzel kapcsolatban tanácsadásért forduljon bizalommal szakértőinkhez!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja