Jelen cikkünkben a Közbeszerzési Döntőbizottság D.555/19/2023. számú határozatán, illetve a Fővárosi Törvényszéknek a határozat jogszerűségét megerősítő 106.K.700.929/2024/20. számú ítéletén keresztül mutatjuk be a nyertes ajánlattevő kiválasztására irányuló értékelési szempontok meghatározásával kapcsolatos egyes követelményeket.
A jogorvoslati eljárás tárgyát a Szegedi Tudományegyetem részére betegétkeztetés biztosítása, illetve konyha üzemeltetése tárgyban indított közbeszerzési eljárás...
Kategória: Közbeszerzés
A témakörben született korábbi cikkeimben a közbeszerzési öntisztázás három konjunktív előfeltétele közül a reparáció kérdéskörével, valamint a hatósággal való aktív együttműködés mibenlétével foglalkoztam. Jelen írásom azon prevenciós célú technikai, szervezeti és személyi intézkedésekről szól, amelyeknek a Közbeszerzési Hatóság mérlegelése alapján alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a további bűncselekmény, kötelességszegés, illetve egyéb jogsértés elkövetését megelőzzék.
A vonatkozó eln...
A témakörben született előző cikkemben a közbeszerzési öntisztázás három konjunktív előfeltétele közül a reparáció kérdéskörével foglalkoztam. Jelen írásom tárgya a közbeszerzésekből kizárt gazdasági szereplők megbízhatóságának megállapítása érdekében vizsgált második követelmény, az aktív együttműködés az illetékes hatóságokkal az ügy tényállásának és körülményeinek átfogó tisztázása érdekében.
A kizáró okokat megalapozó különféle körülmények alapvetően meghatározzák azokat a lehetőségeke...
Korábbi közbeszerzési tárgyú cikkeinkben – más-más aspektusból (pl. viszonyítási alapok, objektivitás követelménye) – már foglalkoztunk az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának témakörével. Jelen cikkünkben az árindokolás-kérés során érvényesülő korlátokkal, valamint az árindokolás kapcsán az érvénytelenné nyilvánítást meg nem alapozó egyes esetekkel foglalkozunk a Közbeszerzési Döntőbizottság D.145/2024. számú határozatának (a továbbiakban: Határozat) rövid elemzése révén. Megjegyezzük, hog...
2015. november 1-jétől az uniós szabályozással összhangban bevezetésre került Magyarországon az öntisztázás jogintézménye. Az öntisztázási eljárás célja annak megállapítása, hogy a gazdasági szereplő által hozott intézkedések a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.
A Kbt. 188. § (2) bekezdése szerint a kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a megbízhatóságának bizonyítása érdekében köteles igazolni az alábbi három, konjunktív feltétel fennállás...
Jelen cikkünk célja a Kbt. 36. §-a szerint ugyanazon közbeszerzési eljárásban való kettős részvétel korlátainak rövid elemzése a dinamikus beszerzési rendszerek (DBR) vetületében.
A Kbt. 36. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében –
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik r...
Jelen írásunkban a közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek egyik releváns, gyakorlati szempontból is fontos aspektusával foglalkozunk.
A Közbeszerzési törvény (továbbiakban: Kbt.) 177. § (1) bekezdése rögzíti azt az elvi szintű kiindulópontot, illetve főszabályt miszerint a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés miatti semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény, valamint a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alap...
Korábbi cikkeinkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatályát, illetve a törvényben meghatározott szereplőket. Jelen cikkünkben egy sarkalatos kérdésről, a jogviták rendezésének módjáról számolunk be, ismertetve a törvényi rendelkezéseket és a törvényjavaslat előterjesztői indokolását is.
Az állami építési beruházások kapcsán felmerült építészeti-műszaki jellegű viták elbírálására von...