Korábbi cikkeinkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatályát, illetve a törvényben meghatározott szereplőket. Jelen cikkünkben áttekintjük, hogyan történik az állami magasépítési beruházások előrehaladásának nyomon követése.
A Beruházási törvény szerint a beruházás teljes körű nyomon követése kétféle módon, egyrészt projekt nyomon követés, másrészt műszaki nyomon követés keretében, a...
Kategória: Közbeszerzés
Korábbi cikkünkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvényben (a továbbiakban: Beruházási törvény) meghatározott szereplőket, köztük említést tettünk a tervezőről mint az állami építési beruházások meghatározó szereplőjéről. Jelen cikkünkben részletesen is áttekintjük a tervező kiválasztásával és a tervezéssel kapcsolatos szabályokat.
Mindenekelőtt rögzítjük, hogy az állami magasépítési beruházásokra mögöttes jogszabályként az ...
Új alapokon az állami építési beruházások – a kivitelező személye
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2023.12.07 | Közbeszerzés
Folytatjuk az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Beruházási törvény) kapcsolatos cikksorozatunkat. Első cikkünkben a Beruházási törvény hatályával, második cikkünkben pedig az állami építési beruházás szereplőivel foglalkoztunk – egyet kivéve. Jelen harmadik cikkünk témája tehát az előzőből kimaradt szereplők, az állami építési beruházásban részt vevő kivitelezők.
A törvény koncepcionális felfogása alapján az állami építési beruházások ko...
Korábbi cikkünk folytatásaként a sorozat második részében áttekintjük az állami építési beruházások szereplőit, avagy a Beruházási törvény II. fejezet 6. részét.
A legmagasabb szintű szereplők a Kormány, a szakminiszter, a miniszter és a minisztérium, valamint az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács. Ezek a szereplők az állami építési beruházások központi irányításáért felelnek, mégpedig az alábbi hatáskörökkel (a felsorolás nem teljes körű, releváns hatáskörökre fókuszálva):
Kormány...
Új alapokon az állami építési beruházások – a törvény hatálya
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2023.11.16 | Közbeszerzés
A Magyar Közlöny 2023. október 31. napján megjelent 154. számában kihirdetésre került az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény). A Beruházási törvény egyes rendelkezéseit a következő hetekben megjelenő írásainkban mutatjuk be. Jelen cikkünk e sorozat első része, és fő témája a törvény hatálya.
A Beruházási törvény megalkotásának körülményei
A jelenlegi kormányzati ciklusban önálló minisztériumként működik az Építési és Köz...
Egy ajánlati biztosítékkal összefüggő érdekes jogértelmezési kérdésben foglalt állást a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.268/20/2021. iktatószámú jogorvoslati eljárásban. Az ajánlati biztosítékkal összefüggő szabályozás már többször feladat elé állította a közbeszerzési jogviták elbírálására hivatott szerveket, de ez a jogeset ismét rávilágít arra, hogy a közelmúltban pontosított előírások továbbra is felvethetnek nyitott kérdéseket.
A Kbt. 54. § (1) bekezdése kimondja, hogy „az ajánlatkérő...
Hogyan lehet zöld egy közbeszerzés?
Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.09.16 | Közbeszerzés
A Közbeszerzési Hatóság 2021. szeptember 1-jei hatállyal közreadta az ún. Zöld Kódexét, amelyet az első mérföldkőnek tekint a 2021 áprilisában meghirdetett Fenntartható Magyarországért Programja kapcsán.
De lássuk, miről is szól a Zöld Kódex.
I. Előzmények
A fenntarthatósági célok elérése érdekében a Közbeszerzési Hatóság létrehozta a Fenntarthatósági Munkacsoportját, melyekbe olyan szereplőket hívott – többek között - maga mellé a legnagyobb hazai ajánlatkérők mellett, mint az ÁSZ, a GVH,...
A közútfejlesztések egybeszámítási kérdéseiről
Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2021.05.13 | Közbeszerzés
Bár egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az eljárások becsült értéke jogszerű meghatározásának jelentőségével, de egy döntőbizottsági határozat alapján úgy látjuk, érdemes visszatérni ehhez a témakörhöz. Korábbi elemzésünk központi elemét a becsült érték kérdéskörének szempontjából megkerülhetetlen, azóta is irányadó, A becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyú, a Közbeszerzési Tanács által kiadott Útmutató képezte, egy másik ...