Az ingatlanvásárlás jelentős, több kockázati tényezővel rendelkező jogügylet, amelynek lebonyolítása során különös figyelemmel kell eljárnia a vevőnek. Az köztudomású, hogy azt, hogy ténylegesen az eladó-e az ingatlan tulajdonosa, illetve azon egyéb teher szerepel-e, az ingatlanról készült, elektronikus úton is bárki számára elérhető tulajdoni lap alapján kell ellenőrizni. Ez közhitelesen tanúsítja az ingatlanon fennálló jogokat és kötelezettségeket, éppen ezért az adásvételi szerződés megköt...
Rendszeresen találkozunk a napi sajtóban azokkal a szenzációként tálalt esetekkel, amikor egy széles körben ismert, nemritkán piacvezető céggel szemben szab ki a hatóság jelentős összegű bírságot. Ennek az oka sok esetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tilalom megsértése.
Ebben a bejegyzésben a törvény (2008. évi XLVII. tv. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról) által nevesített tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáj...
Egy webáruház elindításának számos előnye van vállalkozói szempontból. Többek között nem szükséges üzlethelyiséget fenntartanunk, és ezáltal komoly költségeket takaríthatunk meg, de említésre méltó, hogy sokkal szélesebb vásárlói közönséget érhetünk el, hiszen a távolságok ma már nem jelentenek akadályt.
A webes vásárlás ugyanakkor kockázatokat is rejt magában, főként fogyasztói szempontból, ugyanis a vásárló nem tudja a valóságban is megvizsgálni a kiszemelt terméket, csak képek alapján é...
2017-től a magánépítkezések keretében épített családi házak rendkívül kedvező adózási körbe kerültek: a Kormány döntése értelmében ugyanis családi ház építésénél az építési telekről és az építőanyagokról kibocsátott számlák 27% áfaösszegét, legfeljebb 5 millió forint összegig, a magánszemély építkező visszaigényelheti.
Új lakás építése esetén a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület nagykorú természetes személy építő...
A mai és a további legalább három bejegyzésben a bizalmi vagyonkezelői (bvk.) jogviszony szereplőit vesszük sorra. Ezek között lesznek olyanok, akik egyben szerződő felek is (vagyonrendelő és vagyonkezelő), olyan, aki nem szerződő fél, mégis az egész róla szól és körülötte folyik minden (kedvezményezett), és olyan is, akit a Ptk. egyelőre még csak meg sem említ, de aki nélkül, különösen a nagyobb összegű és komplexebb feladatot adó vagyonkezelési projektek ma már el sem képzelhetők (protektor...
Bontani kívánt ingatlanra nem vehető igénybe az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések illetékkedvezménye.
Ingatlanforgalmazást végző (illetve pénzügyi lízinget folytató) vállalkozó az általános mértékű 4%-os visszterhes vagyonátruházási illeték helyett – választása szerint – 2%-os vagy 3%-os illetéket fizethet az adóhatóság részére, amennyiben vállalja, hogy a megszerzett ingatlant (az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított) két éven belül eladja vagy a futamidő végén tulajd...
Sokszor felvetődik a kérdés, hogy amennyiben cégünk felszámolás alá kerül, ez akadályt jelent-e abban, hogy újabb társaságot hozzunk létre, vagy ügyvezetői tisztséget töltsünk be egy másik cégben. A tévhitek eloszlatása érdekében tisztázzuk, hogy a cég felszámolása nem jelent automatikus eltiltást, és az ügyvezetői felelősség megállapításának is szigorú korlátai vannak.
Célszerű tisztázni, hogy az eltiltásnak polgári jogi és büntetőjogi vetületei is vannak, de ebben a bejegyzésben a polgár...
A gazdálkodó szervek legfőbb szervei minden évben kötelesek a számviteli törvény szerinti beszámolójukat elfogadni, és dönteni a keletkező nyereség felosztásáról. A nyereségből a társaság tulajdonosai általában pénzbeli kifizetés útján részesülnek, de ahogy a cégalapítás esetén is lehetőség kínálkozik természetbeni hozzájárulást „bevinni a cégbe”, úgy az osztalék sem minden esetben csak készpénz lehet.
Az osztalék a tagoknak az a jogosultsága, hogy a társaság éves adózott eredményéből vag...