Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Korábbi bejegyzéseinkben beszámoltunk a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában 2017 júniusában közzétett útmutatójáról (a továbbiakban: Útmutató), valamint Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei Jogú Városok Szövetsége szakmai álláspontját tükröző példatár (a továbbiakban: Példatár) legfontosabb megállapításairól. Mind az Útmutató, mind pedig a Példatár kiadásának határoz...
A bírósági igényérvényesítés folyamatának elsőként jelentkező, de az egyik legbosszantóbb akadályának számít a keresetlevél kézbesíthetetlensége, amely probléma sztenderd megoldásaként alkalmazott hirdetményi kézbesítés–ügygondnok kettős sajnos meglehetősen költséges és időigényes alternatívát kínál.
De milyen lehetőségünk adódik még, amikor az adósunk „Ha nem tudom, nem fáj!” felkiáltás mellett tűzzel-vassal arra törekszik, hogy ellehetetlenítse a postai kézbesítés teljesítését? Sárkány e...
A számítási hiba javítása az ajánlatban található pontatlanságok orvoslására szolgáló jogintézmény, melynek célja az érvényes ajánlattétel és a közbeszerzési eljárás eredményességének elősegítése. Hangsúlyozni szükséges, hogy a számítási hiba javításának mellőzése súlyos jogsértésnek minősül, melyre számos határozatot találunk a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) gyakorlatában.
A számítási hiba javítása az ajánlati kötöttséget részben feloldó jogintézmény, így al...
Jelen blogcikkünkben arra keressük a választ, hogy mit értünk a közbeszerzési jogban is elkövethető szabálytalanság alatt.
A kérdés hallatán sarokba szorítva érezheti magát bárki, hacsak nem vett részt már támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárásban, ajánlatkérői vagy ajánlattevői oldalon.
A szabálytalansági eljárásról több blogcikkel is készülünk a Kedves Olvasók részére. Első bejegyzésünkben kísérletet teszünk a szabálytalansági eljárás legfontosabb fogalmainak és az eljárásrend...
Bizonyára számos kedvezményezett részéről felmerült már az a kérdés, hogy kell-e közbeszerezni egy-egy megítélt támogatás felhasználása során. A klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, költségvetési szervek, önkormányzatok stb.) már rutinosan mozognak a hatályos közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabta keretek közt. Azoknak a szervezeteknek azonban, amelyek valamely támogatásra tekintettel válnak támogatott ajánlatkérő szervezetté, alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen esetben ...
Napjainkban egyre aktuálisabb témává válik az adatvédelem és az információbiztonság követelménye, különösen a 2018. május 25. napjától alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendeletre (röviden: GDPR) figyelemmel. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások közül kevesen gondolnak az adatvédelem kapcsán az iratok megőrzésének fontosságára, illetve a szükséges selejtezések elvégzésére, pedig ezeknek a tevékenységeknek is jelentős szerepe van egy társaság megfelelő és hatékony működése szempontjából.
...
Eljött az idő, ütött az óra. 2018. május 25-ével új fejezet nyílt az európai és ezáltal a hazai adatvédelem területén. A GDPR, azaz az Általános Adatvédelmi Rendelet immáron kötelezően alkalmazandó. Dióhéjban mit is jelent ez? Az adatkezelők és adatfeldolgozók jobb elszámoltathatóságát, több adminisztrációs kötelezettséget, erősebb érintetti jogosultságokat, továbbá a nemzeti adatvédelmi hatóságok hatáskörbeli megerősödését.
A GDPR-nak számos, a közbeszerzésekre is kiható vetülete van. A k...
Minden bizonnyal Ön is szembesült már a kérdéssel, hogy hány nap betegszabadság illeti meg és mennyi lesz az annyi (a hónap végén).
A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a „munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki” a munkáltató. Az Mt. hatálya alá tartozó alkalmazottakkal ellentétben nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), i...