2017-től a magánépítkezések keretében épített családi házak rendkívül kedvező adózási körbe kerültek: a Kormány döntése értelmében ugyanis családi ház építésénél az építési telekről és az építőanyagokról kibocsátott számlák 27% áfaösszegét, legfeljebb 5 millió forint összegig, a magánszemély építkező visszaigényelheti.
Új lakás építése esetén a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület nagykorú természetes személy építő...
Kategória: Ingatlan
Bontani kívánt ingatlanra nem vehető igénybe az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések illetékkedvezménye.
Ingatlanforgalmazást végző (illetve pénzügyi lízinget folytató) vállalkozó az általános mértékű 4%-os visszterhes vagyonátruházási illeték helyett – választása szerint – 2%-os vagy 3%-os illetéket fizethet az adóhatóság részére, amennyiben vállalja, hogy a megszerzett ingatlant (az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított) két éven belül eladja vagy a futamidő végén tulajd...
A gazdálkodó szervek legfőbb szervei minden évben kötelesek a számviteli törvény szerinti beszámolójukat elfogadni, és dönteni a keletkező nyereség felosztásáról. A nyereségből a társaság tulajdonosai általában pénzbeli kifizetés útján részesülnek, de ahogy a cégalapítás esetén is lehetőség kínálkozik természetbeni hozzájárulást „bevinni a cégbe”, úgy az osztalék sem minden esetben csak készpénz lehet.
Az osztalék a tagoknak az a jogosultsága, hogy a társaság éves adózott eredményéből vag...
Az ingatlanok értékesítése és az ingatlanok bérbeadása esetén az általános forgalmi adó szempontjából speciális szabályokat kell alkalmazni. Habár a szabályok az utóbbi időben jelentős módosításon nem estek át, a téma mégis aktuális, mivel a Tanács 2017. január 1-jétől a héa-irányelv végrehajtási rendeletét akként módosította, hogy abba bekerült az ingatlanok fogalomrendszere, továbbá abban – felsorolási jelleggel – az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások is helyet kaptak (korábban ilyen sza...
Bár elméletben az ingatlan-nyilvántartás hitelesen rögzíti minden ingatlan tulajdonosát, a valóságban azonban előfordulhatnak kivételek, amikor ez a törvényi vélelem nem fedi a valóságot.
Ilyen példa lehet, ha egy cég jogutód nélküli megszüntetését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa, és az az ingatlan-nyilvántartás még a megszűnést követően is a már nem létező cég tulajdonjogát tüntetni fel, vagyonrendezési eljárásnak van helye. A bírósági cégelj...
Manapság szinte az egyetlen biztosnak tűnő befektetés az ingatlantulajdon. Vétel esetén illetékfizetési kötelezettség keletkezik a vevői oldalon, ami – az ingatlan értékétől függően – igen magas összeg is lehet. Ennek általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Nem árt tudni tehát, hogy milyen kedvezményekre, mentességekre lehetünk jogszabálynál fogva jogosultak! A bejegyzésben a leggyakrabban előforduló esetekre térünk ki.
Amennyiben lakóház építésére alkalmas üres telket vásár...
Közismert rendelkezése [1] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdése alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a telep...
A használati jogok – földhasználat, haszonélvezet, használat joga, telki szolgalom, közérdekű használat – közül elsőként a földhasználati jogot taglalja a Ptk., amely – régi jogi zsargonnal – osztott tulajdonként is ismeretes. Mit is jelent ez pontosan?
A földhasználat pontos fogalmi meghatározását a Ptk. indokolásában találjuk. Minden olyan esetben, amikor az épület tulajdonjoga más személyt illet meg, mint annak a földnek a tulajdonjoga, amelyen az épület áll, az épület tulajdonosát ipso...