Egy korábbi blog-bejegyzésben azzal a témával foglalkoztunk, hogy a hatóság a jelenlegi jogi környezetben milyen alapon és módon minősíti hulladéknak a jogerős építési engedély alapján kitermelt, és igazoltan szennyeződésmentes földet.
Nem állítom, hogy pusztán a cikk indította arra a jogalkotót, hogy a hatályos szabályozást felülvizsgálja, ugyanakkor tény, hogy egy olyan módosítási javaslat látott napvilágot a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) vonatkozásában, a...
Kategória: Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
Egy korábbi bejegyzésben arról értekeztünk, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) régóta adós a megfelelő rendeleti szintű szabályozással a több hulladéktípust, így a mellékterméket illetően is.
Ha lehet, a jogalkotó még mostohábban bánik a termelési hulladékkal, mert míg a melléktermékre vonatkozóan a Hulladéktörvény legalább néhány főbb előírást tartalmaz, a termelési hulladékkal kapcsolatos rendelkezések ehhez képest még a felszínt is alig kapargatják, azt...
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) hazánk Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettsége teljesítése körében több olyan fogalmat bevezetett, illetve a törvényi szabályozás tárgyává tett, melyek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (Hgt.) még nem szerepeltek.
Ennek ellenére a jogalkotó immár 5 éve adós a megfelelő rendeleti szintű szabályozással, fenntartva ezzel bizonyos mértékű jogbizonytalanságot az ágazat szereplői körében.
Ezen új fogalmak közül...
Hajlamosak vagyunk azt állítani, hogy az inert hulladék olyan, mint Columbo felesége: mindenki beszél róla, de még senki sem látta.
Nos, a helyzet ennél azért jobb, csak a megfelelő helyen kell keresni a megfelelő terminus technicust.
Ha ugyanis a hulladéktörvényt, vagy a hulladékjegyzéket (http://hulladekok.hu) hívjuk segítségül, valóban nem találjuk benne az inert hulladék definícióját, így könnyen rávághatjuk, hogy olyan, hogy inert hulladék nem is létezik, csak így került be a közbe...
Bár kétségtelen, hogy nem tekinthető bányászati alaptevékenységnek, a bányászati hulladék kezelésére vonatkozó, sokszor „nemszeretem” előírások megszegése kellemetlen meglepetéseket okozhat.
Az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése során keletkező hulladékok kezelése bányászati tevékenységnek minősül.
Bányászati hulladékkezelésnek minősül az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék – ide nem értve a nem közvetlenül ezen tevéken...
Egy korábbi blog-cikkben, melynek témája a környezetszennyezés joghatásainak vizsgálata volt felszámolási eljárás esetén (http://jogado.hu/kornyezetszennyezes-az-adofizetok-zsebebol-rendezve/) arra a konklúzióra jutottunk, hogy végső esetben a központi költségvetést, és így az adófizetők zsebét terhelheti a környezeti károk megtérítése, amennyiben az másra át nem hárítható, illetőleg a károk okozója ismeretlen, vagy a károkozásért való felelőssége nem érvényesíthető
Természetesen mint oly ...
Egy korábbi blogbejegyzésben (Hoppon marad-e a jogkövető egyszeri hulladékhasznosító?) azt a kérdést vettük górcső alá, hogy jogszerűen járt-e el a környezetvédelmi hatóság abban az esetben, amikor a kérelemre indult eljárást megszüntette arra való hivatkozással, hogy a kérelmező hulladékhasznosító már meglévő szállítási, kereskedői és közvetítői engedélye alapján – mivel abban a kereskedelem kifejezés szerepel – végezhető hulladékgyűjtési tevékenység.
Nos, örömmel jelentem, hogy a bíróság...
A magyar nyelv szépsége és azon sajátossága, hogy ugyanúgy a föld szót használja a bolygóra és arra a területre, amit megművelünk indított a címadásra, részben segítségül hívva Galilei híres mondását.
Egy korábbi blog bejegyzés (Hogy csinál a hatóság hulladékot abból, ami nem az?) tárgya annak a kérdésnek a vizsgálata volt, hogy a környezetvédelmi hatóság egy beruházással kapcsolatos építkezés során az ingatlanról jogerős építési engedély alapján kitermelt, és igazoltan szennyeződésmentes ...