Egy korábbi blog-cikkben, melynek témája a környezetszennyezés joghatásainak vizsgálata volt felszámolási eljárás esetén (http://jogado.hu/kornyezetszennyezes-az-adofizetok-zsebebol-rendezve/) arra a konklúzióra jutottunk, hogy végső esetben a központi költségvetést, és így az adófizetők zsebét terhelheti a környezeti károk megtérítése, amennyiben az másra át nem hárítható, illetőleg a károk okozója ismeretlen, vagy a károkozásért való felelőssége nem érvényesíthető Természetesen mint oly ...
Egy korábbi blogbejegyzésben (Hoppon marad-e a jogkövető egyszeri hulladékhasznosító?) azt a kérdést vettük górcső alá, hogy jogszerűen járt-e el a környezetvédelmi hatóság abban az esetben, amikor a kérelemre indult eljárást megszüntette arra való hivatkozással, hogy a kérelmező hulladékhasznosító már meglévő szállítási, kereskedői és közvetítői engedélye alapján – mivel abban a kereskedelem kifejezés szerepel – végezhető hulladékgyűjtési tevékenység. Nos, örömmel jelentem, hogy a bíróság...
A magyar nyelv szépsége és azon sajátossága, hogy ugyanúgy a föld szót használja a bolygóra és arra a területre, amit megművelünk indított a címadásra, részben segítségül hívva Galilei híres mondását. Egy korábbi blog bejegyzés (Hogy csinál a hatóság hulladékot abból, ami nem az?) tárgya annak a kérdésnek a vizsgálata volt, hogy a környezetvédelmi hatóság egy beruházással kapcsolatos építkezés során az ingatlanról jogerős építési engedély alapján kitermelt, és igazoltan szennyeződésmentes ...
Veszélyes tendencia alakulhat ki, amennyiben egy, a környezetvédelmi hatóság által bányászati kártalanítással kapcsolatos ügyben képviselt álláspont átmenne a bíróság törvényességi szűrőjén. A jelen cikk alapját és apropóját képező ügyben a bányavállalkozó nem kapott egy már meglévő bányatelek bányászati tevékenységgel még nem érintett részére működési engedélyt mondván, hogy a kérelemmel érintett területek Natura 2000 területnek minősülnek. Azon túlmenően, hogy a hatóság az engedélyt n...
Korábban két blogbejegyzésben is foglalkoztunk azzal a témával, amikor a hatóság, a hulladéktörvényben található hulladékfogalmat sajátságosan értelmezve és alkalmazva, hulladéknak kívánt minősíteni olyan anyagokat, melyektől azok birtokosa vagy nem kívánt megválni, vagy nem hulladékként kívánt megválni. A jelen cikkben egy újabb olyan jelenségre kívánjuk ráirányítani a figyelmet, ami szintén erősítheti a jogbizonytalanságot a hulladékgazdálkodás terén. Esetünkben egy vállalkozás nem ve...
Téved, aki azt hiszi, hogy ha a cége fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül, akkor a lovak közzé lehet dobni a gyeplőt, és nem kell gondot fordítani a környezetvédelemre. A Csődtörvény ugyanis számos konkrét előírást tartalmaz arra nézve, hogy milyen, a környezet védelmét és a környezetszennyezés elkerülését célzó intézkedést kell tenni. Kezdődik azzal, hogy a bíróság a felszámolás elrendeléséről a környezetvédelmi hatóságot hivatalból értesíti. Ezen túlmenően a felszámolá...
Egy, a napokban benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén tovább csökkenhet a piaci verseny és bizonyosan nő az állami befolyás a hulladékgazdálkodás területén. A 2015-ben létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) eddig is széles körű jogosítványai ugyanis továbbiakkal bővülhetnek. A törvényjavaslat szerint a hulladékkereskedő, a közvetítő, a közszolgáltató és a közszolgáltató alvállalkozója a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó h...
Egy korábbi blogbejegyzésben azt a témát boncolgattuk, hogy a hatóság milyen alapon és módon minősítette hulladéknak egy beruházás során az ingatlanról jogerős építési engedély alapján kitermelt és igazoltan szennyeződésmentes földet. Az élet sokszínűségét igazolja az a másik jogeset, amikor a hatóság még ennél is kreatívabb módon egy vállalkozás által mintegy 20 évvel az eljárás megindítása előtt vásárolt és azóta a kizárólagos tulajdonát képező telephelyén tárolt anyagokat minősített hul...