Nem is gondolnánk, hogy mindennapi életünk során milyen gyakran találkozunk veszélyes hulladékkal. Ide tartoznak ugyanis pl. az elemek, a festékek, a gyógyszerek, a használt olajok, de a körömlakklemosók is.
Látszólag ezek ártalmatlan dolgok vagy anyagok, de tárolásuk nem ajánlott, hatásuk káros, megszabadulni tőlük pedig – ha szabályosan akarunk eljárni – nem mindig egyszerű.
Mindenekelőtt érdemes tisztázni a veszélyes hulladék fogalmát.
Veszélyes hulladéknak számít a hulladéktörvén...
Kategória: Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
A korábbi blogbejegyzésekben több alkalommal is foglalkoztunk a talaj, föld hulladékstátuszával, illetve annak hiányával, valamint az ezzel kapcsolatos hatósági állásponttal.
Némileg ehhez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni azokat a feltételeket is, amelyeknek egy adott, valóban hulladék anyag esetében érvényesülniük kell ahhoz, hogy kikerüljön a hulladékkörből.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) viszonylagos részletességgel meghatározza ezeket a feltételeket...
Előfordulhat, hogy a külszíni bányászat során végzett kitermelés eredményeként visszamaradt tájsebek feltöltése, rekultivációja során az érintett bányában nem áll rendelkezésre elegendő töltőanyag a tevékenység megfelelő elvégzéséhez.
Magától értetődő lenne, hogy ebben az esetben a bányavállalkozó egy másik bányájában felhalmozódott meddő anyagot használjon fel a bezárás előtt álló bánya rekultivációjához.
Megtehető-e ez minden további nélkül, hiszen a bányavállalkozó saját tulajdonában...
Sok esetben gondot okozhat a külszíni bányászat vagy egyéb tevékenység során végzett kitermelés eredményeként visszamaradt tájsebek feltöltése, helyreállítása.
A rekultiváció keretében jellemzően inert, nem hulladéknak minősülő anyagot használnak fel, ami gyakran nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben a kívánt célra, s ez jelentősen növeli a megoldandó problémákat és a felmerülő költségeket.
Talán kevésbé van benne a köztudatban, de erre a tevékenységre megfelelő feltételekkel hull...
Evidenciának tűnik mindenki számára az, hogy a hulladékot, vagy az annak minősített anyagot, tárgyakat kidobjuk a szemétbe, mégsem haszontalan, különösen a nem magánszemély ingatlanhasználók részére áttekinteni, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) milyen konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg.
Kezdjük rögtön az ingatlanhasználó fogalmával, ami kellőképpen tág talán éppen azért, mert maga a használat polgári jogi értelemben is több jogcímen megvalósulhat.
...
Széles körben ismert és elterjedt törekvés a hulladékgazdálkodás terén, hogy elvárt és előírt a hulladékok minél professzionálisabb és szervezettebb elkülönített gyűjtése, közismert nevén a szelektív hulladékgyűjtés.
Ennek ellenére, vagy éppen ezért érdemes egy kicsit részletesebben ismertetni a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) vonatkozó lényeges előírásait, és a kapcsolódó fogalmakat.
Mi is valójában a szelektív gyűjtés – maradjunk most ennél a közkeletű el...
Amint azt egy korábbi blog bejegyzésben (Hulladékos kiskáté ingatlanhasználóknak) már beharangoztuk, a jelen bejegyzés tárgya az ingatlanhasználókra vonatozó lényegesebb felelősségi szabályok ismertetése lesz hulladékgazdálkodási szempontból.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) evidenciaként kezeli, hogy hulladéktól csak arra kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni.
Ugyancsak alapvetés, hogy nem mentesül...
Egy korábbi blog-bejegyzésben foglalkoztunk a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) azon tervezett módosításával, mely szerint a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladat ellátására alvállalkozóként kizárólag nonprofit formában működő gazdasági társaságot bízhatna meg, felhívva a figyelmet a módosítás lehetséges veszélyeire is.
Nos, úgy tűnik, hogy a jogalkotó is szembesült a tervezett szabályozással kapcsolatos kérdőjelekkel, a módosítás hiányo...