Számos blogcikkben foglalkoztunk már a hulladékgazdálkodás előírásaival, ezen belül a közigazgatási szankciórendszerével, de nem esett még szó arról, hogy súlyosabb esetben a hulladékgazdálkodási előírások megsértése büntetőjogi szankciót is vonhatnak maguk után. A büntetőjogi tényállás pontos elnevezése a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése. A tényállás szerint arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, engedély nélkül vagy az engedély keretei...
A hulladéklerakási járulék dedikált célja a hulladéklerakás csökkentése, valamint a hulladéktörvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése. A hulladéklerakási járulék fizetésére a hulladéklerakó üzemeltetője, illetve az egyes ártalmatlanítási művelet végzője köteles. Az érintett ártalmatlanítási műveletek a D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási műveletek. Fontos és a járulékfizetésre nem kötelezett hulladékgazdálkodók által szem előtt tartandó szabály, ho...
Több cikkben elemeztük már a hulladéktermelők, hulladékbirtokosok feladatait, kötelezettségeit, a jelen bejegyzésben pedig a konkrét adminisztrációs teendőket igyekszünk bemutatni. A besorolási kötelezettség A hulladék termelője vagy – ha a termelő nem állapítható meg – a hulladék birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló jogszabályban meghatározottak szerint köteles besorolni. Ha a hulladék termelője vagy a hulladék birtokosa besorolási kötelezetts...
A korábbi bejegyzésekben már érintettük a hulladékbirtokosok felelősségét – ha máshogy nem, az ingatlantulajdonosokon keresztül –, nem árt azonban egy külön cikkben is foglalkozni a témával. Hulladékbirtokosnak tekintendő a hulladéktermelő, valamint bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van. A már sokszor idézett és hivatkozott, de a hulladékgazdálkodásban kulcsszerepet betöltő „szennyező fizet” elve alapján a hulladékbirtokos is felelős a hulladék kezeléséért, ...
A gyártót követően – a jelen cikkben – a hulladékgazdálkodás további fontos szereplőinek, a forgalmazóknak a felelősségével foglalkozunk. Definíció szerint a forgalmazó az adott terméket viszonteladónak, illetve fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet, vagyis jellemzően a gyártó és a végfelhasználó között helyezkedik el. A forgalmazónak – pozíciójánál fogva – lehetősége van arra, hogy bizonyos kötelezettségeket a gyártótól átvállaljon. Így a forgalmazó megállapodást köthe...
Korábbi, az egyes hulladékgazdálkodási tevékenyégségeket ismertető sorozatunkat követően most a hulladékgazdálkodás legfontosabb szereplőit mutatjuk be – elsőként a gyártót. Definíció szerint a gyártó a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem hazánk területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. A szabályozás – vélhetően éppen azért, mert a gyártói oldalon jelentősnek mondható a hulladékképződés – alap...
A nem hasznosítható hulladékot a hulladéktörvényben előírt, környezetkímélő módon ártalmatlanítani kell. A hangsúly természetesen a környezetkímélő módon van, hiszen fontos követelmény, hogy ha a hulladékképződést nem sikerül megelőzni, és az újrahasználat, valamint a hasznosítás sem biztosított, a keletkező hulladék ártalmatlanításával szükségtelenül és túlzottan ne terheljük a környezetet. Ártalmatlanítás alatt értünk minden olyan kezelési műveletet, amely nem hasznosítás. A művele...
A hulladék hasznosítása nem kizárólag hulladékgazdálkodási tevékenységként, de célként és alapelvi szinten is megjelenik a hulladéktörvényben. A hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítását ugyanis preambulumi szinten tartalmazza a jogszabály. A lényeg az anyagában történő hasznosításon van, ami magában foglal bármilyen hasznosítási műveletet az energetikai hasznosítás kivételével. Hasznosításnak minősül minden kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulla...