A hulladékképződés megelőzése mindig dedikált célja volt a hatályos szabályozásnak, a hulladéktörvény módosítása azonban ezt új alapokra helyezi. Azon túlmenően, hogy alapelvi szinten is kezeli a hulladékképződés megelőzését, egy külön fejezetet szentel az erre vonatkozó előírások és az azt szolgáló minimumkövetelmények ismertetésének. A hulladékképződés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjét jelenti. Ennek megelőzése a hatályos szabályozás alapján az alábbi minimumkövetelményekkel b...
Újabb fejezetéhez érkezett a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatása. Korábbi, még a törvény módosítását megelőzően írt cikkeinkben már foglalkoztunk a hulladékstátusz megjelenésének problémájával, különös tekintettel a szennyezetlen talajra. Jelen írásunkban a hulladékstátusz megszűnésének új, fontosabb kritériumait ismertetjük. A hulladékstátusz megszűnésének a feltételei érdemben nem változtak, a módosítás mégis több lényeges változást hozott. Míg korábban az újrafeldolgo...
Rövidebb szünet után folytatjuk a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatását. Cikksorozatunk ezen részében a melléktermékre vonatkozó új előírásokat ismertetjük. Csak emlékeztetőül: a melléktermék olyan anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása. További feltételei a melléktermék minősítésnek, hogy az ilyen anyag vagy tárgy további felhasználása biztosított legyen, elő...
A hulladéktörvény fontosabb módosításait ismertető cikksorozatunk következő részében – némileg kapcsolódva az alapelvekhez – a hulladékhierarchia érvényesítésével kapcsolatos új intézményeket, ösztönző rendszereket mutatjuk be. A hulladékhierarchia meghatározása nem új keletű, hiszen a hulladéktörvény korábban is tartalmazta, a módosítás azonban gazdasági és egyéb olyan intézkedéseket társít hozzá, amelyek elősegítik annak alkalmazását, érvényre juttatását. Tényleg csak a rend kedvéért isme...
Folytatjuk a hulladéktörvény fontosabb módosításait ismertető cikksorozatunkat, melynek mostani része az alapelvekben bekövetkezett változásokat mutatja be. 1. Az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elvét felváltotta a hulladékképződés megelőzésének elve. Ezen új alapelv több fontos részelemet is tartalmaz. Elő kell segíteni, hogy a megelőzés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeként az erőforrás-hatékonyság fejlesztését és a hulladék környezetre gyakorolt hatásának cs...
Egy korábbi blogbejegyzéssel útjára indítottuk a hulladéktörvény módosításának bemutatását szolgáló cikksorozatunkat. Ahogy arra ígéretet tettünk, ezúttal ismertetünk néhány fontos új, illetve módosított fogalmat a hulladéktörvényből. A fontosabb módosított fogalmak az alábbiak: Anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet, így különösen az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés, ide nem értve az energetikai hasznosítást, valamint a tüzel...
Meglehetősen régóta napirenden van a hulladéktörvény módosítása, amely végül 2021. február 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A módosítás több ütemben lép hatályba. Amint azzal egy korábbai blogcikkben foglalkoztunk, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a módosítás egyik része az Alaptörvény XIII. cikkének sérelme miatt alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a köztársasági elnök a hulladékgazdálkodás rendszerének átalakítását, illetve a törvényjava...
A természetvédelem jogi szabályozása legfontosabb területei bemutatását az alapfogalmak után az alapelvek rövid ismertetésével folytatjuk. Kiemelendő, hogy a természetvédelem – akárcsak a környezetvédelem – nem csak a természetes, hanem a jogi személyekre, mint környezethasználókra is ró kötelezettségeket. Így minden természetes és jogi személynek, valamint egyéb szervezetnek kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében – a tőlük elvárható mértékben, ami ter...