Kategória: Közbeszerzés

A szerződéskötést követően az ajánlatkérőt a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokra, így a szerződésszegésre kiterjedően is közzétételi kötelezettség terheli. Az ajánlatkérőt terhelő adminisztratív jellegű közzétételi kötelezettségek nem szűnnek meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény feladásával. Természetesen a Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le, azonban az ajánlatkérőt – részben az átláthatóság növelése, rés...

A verseny tisztaságának követelménye a Kbt. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelv, egyúttal az eljárás valamennyi szereplője által érvényesítendő kritérium. A Kbt. alapelvi követelményként írja elő, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Jóllehet „a kereskedelmi élet kimeríthetetlen fantáziája napról napra vet fel újabb cselekményeket, amelyeket a tisztess...

A Közbeszerzési Döntőbizottság közelmúltban született határozatai megerősítik, hogy közbeszerzési kötelezettség alól való mentesülés lehetőségével kecsegtető, a teljes ábécén átívelő kivételi szabályok alkalmazása különös körültekintést igényel az ajánlatkérők részéről. A Döntőbizottság D.364/6/2019. és D.365/6/2019. számú határozataiban megállapította, hogy az információbiztonság és a kibervédelem nem tartoznak az önkormányzat és a polgármesteri hivatal alapfeladatai körébe, nem képezik az e...

2020. január 1. napjával változnak a központi költségvetésből megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó szabályok. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ámbtv.) és az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 2019. január 1-jén hatályba lépett rendelkezései új szabályozási környezetet teremtettek egyes magasépítési beruházások vonatkozásában, azonban a központi költségvetés...

Amennyiben az általános szerződési feltételek (ÁSZF) a szerződés része, annak egyoldalú, nyertes ajánlattevő általi módosítása fokozott körültekintést igényel. A Kbt. nem minden esetben teszi az ajánlatkérő kötelezettségévé, hogy az eljárást megindító dokumentumok között részleteiben kidolgozott szerződéstervezetet is közzétegyen. Így például a Kbt. 114. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a nemzeti eljárásrendben lefolytatandó árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a Kbt. 57...

A Kbt.-ben szabályozott előzetes vitarendezés elsődleges, egyúttal alternatív jogorvoslati eszközként áll az érintett gazdasági szereplők rendelkezésére. Az előzetes vitarendezés, szemben a jogorvoslati eljárással, ingyenes és gyorsabb módja a jogvita rendezésének, figyelemmel arra, hogy a külső fórum előtti hosszabb ügyintézési határidő helyett rövidebb határidő áll az ajánlatkérő rendelkezésére a vitarendezési kérelem megválaszolására. Az előzetes vitarendezés a jelenlegi szabályozás ere...

A Kúria 2019 májusában Pfv.V.20.231/2018/11. sz. ítéletében a szabálytalanság jogkövetkezményeként a megítélt támogatás visszafizetéséről határozott. Bevezetésként szükséges megjegyezni, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 24. pontjában meghatározott szabálytalanság miatt indult eljárás esetén a támogató, illetve a közreműködő szervezet jogosult a kifizetett támogatás szabálytalansággal érintett részét vagy egészét visszakövetelni, és a megítélt támogatást csökkenteni. Te...

A jogszabályok szövevényes rendszerében való eligazodás sokszor okoz nehézséget a mindennapi jogalkalmazás során. Jelen cikkünkben két kormányrendelet közötti „meccs” eldöntésére törekszünk annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében, hogy minden esetben kell-e a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről e-építési naplót vezetni. A ring egyik oldalán: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex). A...