Szerző: Dr. Jean Kornél

A Ptk. a rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség kérdését mind a külső jogviszonyban, mind a belső jogviszonyban szabályozza. A külső jogviszony a házastársak és harmadik személy közötti jogviszonyt jelenti, a belső jogviszony pedig a szerződést kötő házastársnak a házastársával szembeni felelősségét. A külső jogviszony tekintetében, ha a házastárs részt vett a szerződéskötésben, akkor a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon r...

Nem is gondolnánk, hogy mennyi féle módja létezik annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. A hétköznapi ember fejében a legegyszerűbb tulajdonszerezési mód él, ami nem más, mint az átruházás, azonban megannyi módja van, hogy tulajdonjogot szerezzünk. Előző cikkünkben már értekeztünk a tulajdonszerzés módjainak egy részéről. Jelen cikkünkben a tulajdonszerzés többi módozatairól adunk számot. Feldolgozás és átalakítás Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára új dol...

A Ptk. a magyar jogban teljesen új jogintézményként szabályozza az élettársaknak egymással szemben fennálló tartási kötelezettségét a kapcsolat megszűnése esetén. Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. A rászorultság akkor állapítható meg, ha a tartást igénylő élettárs nem rendelkezik megfelelő jövedele...

A Kormány 45/2020. Rendeletében rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ehhez azonban nem kapcsolódott semmiféle kommentár, amely megkönnyítené az értelmezést. Sajátos volt az is, ahogyan a bíróságok értelmezték ezt. Némelyik a rendes ítélkezési szünet szabályait alkalmazta, míg voltak, amelyek csak elhalasztották a tárgyalást. 2020. március 31-én 15 órakor hatályba lépett ugyanakkor a Kormány 74/2020. Rendelete, mely többek között rendezte a rendkívüli ítélkezési szünettel és egyes eljárá...

A kapcsolattartás kötelező érvényű szabályait jogszabályok tartalmazzák. A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügy...

Az új Ptk. semmisnek tekinti azon szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköznek. Ezen törvényi tényállás tartalmát természetesen a bírói gyakorlat fogja kitölteni, de tekintettel arra, hogy az új jogszabály a korábbi Ptk.-val azonos módon határozza meg a jóerkölcsbe ütköző szerződésekre vonatkozó kikötést, az eddigi bírói gyakorlat a jövőben is irányadó lehet. Ez alapján elmondható, hogy a szerződés tartalmánál, joghatásainál fogva, illetve a felek által elérni kívánt közö...

A továbbtanuló nagykorú gyermek a tartás szempontjából egyfajta köztes állapotban van. A törvény a kiskorúak tartásra való rászorultságát vélelmezi, amely vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után legfeljebb a gyermek 20. életévének betöltéséig fennáll, amennyiben a gyermek középiskolai tanulmányokat folytat. Ezen 20. életév előtt tehát a gyermek a kiskorúakra vonatkozó tartási szabályok alapján is jogosult tartásra. Ezen esetkört leszámítva a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyerm...

Nem is gondolnánk, hogy mennyi féle módja létezik annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. A hétköznapi ember fejében a legegyszerűbb tulajdonszerezési mód él, ami nem más, mint az átruházás, azonban megannyi más módja is van annak, hogy tulajdonjogot szerezzünk. Jelen cikksorozatunk I. részében a tulajdonszerzés különböző módozatainak egy részéről adunk számot. Tulajdonszerzés átruházással A legközismertebb tulajdonszerzési mód nem más, mint az átruházással történő tulajdonszerzés. Ebben ...