Szerző: Dr. Jean Kornél
Korábbi cikkeinkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit, illetve a kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaltuk össze közérthetően. A sorozatot folytatva, most a megőrzési felelősség egy speciális esetét, a leltárfelelősséget vizsgáljuk. A leltárhiány – a korábban bemutatott megőrzési felelősség egy speciális fajtája, amely – objektív (vétkességre tekintet nélküli) felelősséget jelent.
A leltárhiányért való felelősség...
Amennyiben egy ingatlant végrehajtási jog terhel, és a vevő nem akar a végrehajtási jog jogkövetkezményeivel számolni, akkor az ingatlant értelemszerűen annak tehermentesítésével szerzi meg.
Abban az esetben, amikor a vételár meghaladja a végrehajtási jog alapját képező követelést, valamint a végrehajtással összefüggő követeléseket, a tehermentesítés nem ütközik különösebb akadályokba, hiszen az eladó, vagy a felek megegyezése alapján a vevő közvetlenül a végrehajtó felé teljesít, aki megk...
Korábbi cikkünkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit vizsgáltuk, jelen cikkünkben a munkavállalói kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaljuk össze közérthetően. Lényeges különbség a két esetkör között, hogy a megőrzési felelősség esetében a munkavállaló sokkal szigorúbb szabályok mentén szabadulhat a felelősség alól: ha bizonyítja, hogy a kárt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.
A megőrzési felelősség esetei
...
A Munka törvénykönyve szerint munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.
Főszabály szerint azonban munkavállaló csupán a 16. életévét betöltött személy lehet; a 16 éves kort betöltött, de még kiskorú munkavállaló érvényes szerződéskötéséhez pedig szükség van törvényes képviselője hozzájárulására is.
Emellett az iskolai szünetben munkavállaló lehet az a 15. életévét betöltött személy, aki tanulmányait nappali rendszerű képzés keretében folytatja.
A...
A házastársi közös lakás használatának a felek megállapodása útján történő rendezésével előző cikkünkben foglalkoztunk. Következzen a bíróság általi lakáshasználat rendezésének bemutatása. E körben is elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy a lakáshasználat a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, vagy az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján.
Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás...
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, vagyis a jelenleg hatályos földforgalmi törvény pontosan meghatározza az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét és részletesen szabályozza az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit.
Témánk szempontjából a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében megjelölt „volt haszonbérlő” kifejezésnek van jelentősége, ezért jelen bejegyzésünkben ezt a fogalmat vizsgáljuk még és értelmezzük ...
Az igényperről és annak általános szabályairól egy korábbi cikkben írtunk részletesen (itt). Amikor a végrehajtó olyan vagyontárgyat foglal le, amely nem a végrehajtási eljárásban adósként részt vevő tulajdonában van, az ilyen vagyontárgy lefoglalása, illetve az értékesítéséből befolyt összegnek a végrehajtást kérők követeléseinek kielégítésére való fordítása sérti a vagyontárgy tulajdonosának jogát. Az ilyen sérelem orvoslására szolgál az igényper.
A házastársi vagyonközösségi igényperben...
A közigazgatási döntések teljesítése jellemzően hatósági beavatkozás nélkül, önkéntes jogkövetéssel történik. Ha azonban a kötelezett önkéntes teljesítése elmarad, úgy azt a hatóság kényszerítheti ki végrehajtás elrendelésével.
Felmerül a kérdés: amennyiben a kötelezettel szemben hatósági ügyben végrehajtási eljárás indult valamely lejárt határidejű és nem teljesített kötelezettség miatt, van-e lehetőség a végrehajtási eljárás felfüggesztésére, illetve azt ki és milyen indokkal kérheti?
...