Ha egy részvénytársaság a saját részvényeit kívánja megvásárolni, számos cégjogi szabályozásra, korlátozásra kell figyelemmel lennie. Cikkünkben ezeket a szabályokat mutatjuk be közérthetően.
A társaság által megszerezhető saját részvény mértéke
A Polgári Törvénykönyv kötelező szabálya szerint a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (lényeges különbség a korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészéne...
Szerző: Dr. Jean Kornél
Ahogy az Alaptörvény fogalmaz, „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet a nemzet közös örökségét képezik, melynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”.
Fenti alkotmányos megállapítás értelmében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény hivatott a termőföld állomány minőségi és mennyiségi védelmét elősegíteni, azzal, hogy szabályokat állapít meg a termőföld hasznosítását illetően.
...
Munkavállalói kártérítési felelősség – felelősség a leltárhiányért
Dr. Jean Kornél , Dr. Fehér Attila | 2019.12.05 | Munkajog
Korábbi cikkeinkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit, illetve a kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaltuk össze közérthetően. A sorozatot folytatva, most a megőrzési felelősség egy speciális esetét, a leltárfelelősséget vizsgáljuk. A leltárhiány – a korábban bemutatott megőrzési felelősség egy speciális fajtája, amely – objektív (vétkességre tekintet nélküli) felelősséget jelent.
A leltárhiányért való felelősség...
Hogyan vegyünk ingatlant árverésen kívül?
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2019.11.14 | Követeléskezelés
Amennyiben egy ingatlant végrehajtási jog terhel, és a vevő nem akar a végrehajtási jog jogkövetkezményeivel számolni, akkor az ingatlant értelemszerűen annak tehermentesítésével szerzi meg.
Abban az esetben, amikor a vételár meghaladja a végrehajtási jog alapját képező követelést, valamint a végrehajtással összefüggő követeléseket, a tehermentesítés nem ütközik különösebb akadályokba, hiszen az eladó, vagy a felek megegyezése alapján a vevő közvetlenül a végrehajtó felé teljesít, aki megk...
Munkavállalói kártérítési felelősség II. – Megőrzési felelősség
Dr. Jean Kornél , Dr. Fehér Attila | 2019.10.31 | Munkajog
Korábbi cikkünkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit vizsgáltuk, jelen cikkünkben a munkavállalói kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaljuk össze közérthetően. Lényeges különbség a két esetkör között, hogy a megőrzési felelősség esetében a munkavállaló sokkal szigorúbb szabályok mentén szabadulhat a felelősség alól: ha bizonyítja, hogy a kárt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.
A megőrzési felelősség esetei
...
A fiatal munkavállalók sportcélú foglalkoztatása
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2019.10.24 | Munkajog
A Munka törvénykönyve szerint munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.
Főszabály szerint azonban munkavállaló csupán a 16. életévét betöltött személy lehet; a 16 éves kort betöltött, de még kiskorú munkavállaló érvényes szerződéskötéséhez pedig szükség van törvényes képviselője hozzájárulására is.
Emellett az iskolai szünetben munkavállaló lehet az a 15. életévét betöltött személy, aki tanulmányait nappali rendszerű képzés keretében folytatja.
A...
A házastársi közös lakás használatának rendezése III. – Bíróság által történő rendezés
Dr. Jean Kornél , Dr. Demény Zoltán | 2019.10.03 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A házastársi közös lakás használatának a felek megállapodása útján történő rendezésével előző cikkünkben foglalkoztunk. Következzen a bíróság általi lakáshasználat rendezésének bemutatása. E körben is elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy a lakáshasználat a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, vagy az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján.
Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás...
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, vagyis a jelenleg hatályos földforgalmi törvény pontosan meghatározza az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét és részletesen szabályozza az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit.
Témánk szempontjából a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében megjelölt „volt haszonbérlő” kifejezésnek van jelentősége, ezért jelen bejegyzésünkben ezt a fogalmat vizsgáljuk még és értelmezzük ...