2018.november 20-án került sor annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amely többek között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: földforgalmi törvény) módosította. A parlament a törvényjavaslatot elfogadta, a Magyar Közlönyben pedig 2018. december 27-én került kihirdetésre. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításairól szóló 2018. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Módosítás) a kihirdetés...
A korlátolt felelősségű társaságokat a jogirodalom tőke- és személyegyesítő funkcióval bíró gazdasági társaságoknak tekinti, figyelemmel arra, hogy bár a társasági formában hangsúlyosan jelenik meg a tőkeegyesítő funkció, de a tagoknak számos lehetősége van arra, hogy a társaság tagjainak változását korlátozzák. A tagokat megillető „elővásárlási jog”, a jog gyakorlása vételi jog kikötése esetén A Ptk. 3:167. § (2) bekezdése alapján a pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész...
Az elmúlt hetekben a politikai közbeszéd egyik központi eleme volt a „túlóratörvény” vagy „rabszolgatörvény” néven elhíresült jogszabálytervezet. A politikai szereplők részéről - pártállástól függően – teljesen ellentétes állítások láttak napvilágot. Ami egyértelműen leszögezhető: nem segíti a tények megértését, ha azokat politikusok próbálják elmagyarázni, így cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a jogszabály-módosítást külső szemlélőként, objektíven magyarázzuk el. Ami biztos: 2019. ...
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (14) bekezdése alapján értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemnek minősül az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha adókötelezettségének az Szja. tv. szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Az Szja tv. 67. § (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből sz...
Cikksorozatunk első részében a sajtó-helyreigazítás egyik legfontosabb kérdését vesszük górcső alá. Mi a különbség a tényállítás és a véleménynyilvánítás között, hogyan lehet különbséget tenni kétséges esetben?  A sajtó-helyreigazítás jogalapját a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2012. évi CIV. törvény 12. § (1) bekezdése adja: „Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színbe...
A földhivatalok főszabály szerint abban az esetben jegyzik be a jogosult tulajdonjogát, amennyiben az a tulajdonjog-bejegyzésre irányuló kérelme mellett csatolja a tulajdonos bejegyzést engedő nyilatkozatát is. Ezen gyakorlat nyilvánvalóan az Inytv. 29. §-ának rendelkezésein alapult, amely – egyebek mellett – előírja, hogy a kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is. Az ingatlanügyi hatóságok ennek hiányában a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet jellemzőe...
A társasházakban történő beruházások körében gyakorta felmerülő dilemma, hogy az adott beruházás minek minősül abból az aspektusból, hogy az a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás-e, vagy még a rendes gazdálkodás körébe tartozik. Mindennek abból a szempontból van különös jelentősége, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások eldöntéséhez a társasházi törvény rendelkezéseinek értelmében a tulajdonostársak egyhangú határozatára van szükség, míg egyéb esetekben elegendő – csak –...
Cikkünk első részében egy általános áttekintés keretében megvizsgáltuk, hogy a jogi képviselők és gazdálkodó szervezetek kivel szemben, milyen ügyben és módon kötelesek elektronikus úton eljárni. Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) szerint a jogi képviselő (valamint az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv, köztestület stb.) valamennyi „ügyben” elektronikus ügyintézésre köteles, míg a tö...