A zálogjoggal legtöbben találkozunk életünk során, ha máskor nem is, akkor egy ingatlanvásárlás keretein belül, hiszen a vételár megfizetéséhez kölcsönt folyósító bank rendszerint jelzálogjogot alapít a megvásárolt ingatlanon.
A zálogjogra vonatkozó szabályokat a Ptk. dologi jogi könyvében találjuk meg, a korlátolt dologi jogok között elhelyezve. A törvény fő törekvése, hogy a zálogjog oly módon segítse a hitelfelvételt, hogy hatékony biztosítékot nyújtson a hitelező számára, ugyanakkor me...
Szerző: Dr. Jean Kornél
2018. július 1. napján lép hatályba a cégtörvény módosítása, amely számos ponton módosítja, egyszerűsíti a végelszámolásra vonatkozó szabályokat, csökkenti a cégeket terhelő kötelezettségek körét.
A módosítások jelentős része az egyszerűsített végelszámolás szabályaihoz kapcsolódik. A módosítás egyik jelentős újdonsága, hogy kiszélesíti az egyszerűsített végelszámolás igénybevételének lehetőségét.
Az eddigi szabályok szerint egyszerűsített végelszámolást kizárólag a közkereseti társaság...
A bánya- és energiajog témáját a Magyar Bányászati Szövetség és az Ecovis Hungary Legal közös szakmai blogján követhetik tovább az érdeklődők. Friss hírekért keresse fel a Bányajog Blogot: Elsősorban közigazgatási és jogi szempontból mutatunk be aktuális és örökzöld bányászati, energetikai, valamint egyéb kapcsolódó témákat, szakmai érdekességeket, hasznos gyakorlati tudnivalókat, aktualitásokat és várható változásokat. Rendszeres bejegyzésekkel várjuk olvasóinkat!
Bár a jogszabályi változásoknak már idén januártól meg kell felelni, a nyilvánosságban viszonylag kis publicitást kaptak a szociális szövetkezetek működését érintő új követelmények.
Ez nyilván jórészt annak tudható be, hogy a szövetkezeti szcéna valahol félúton helyezkedik el a gazdasági társaságok és a társadalmi szervezetek világa között, de hazánkban így is nagyon sok olyan szociális szövetkezet működik, amelyeket érintettek a jogszabályi módosulások, azonban azoknak – tapasztalataink s...
A jelenleg hatályos földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) alapján ma Magyarországon termőföld tulajdonjogát – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag belföldi természetes személyek (ide sorolja a törvény a tagállami állampolgárokat is) szerezhetik meg. A törvény célzott szándéka egyértelműen az, hogy a földtulajdon a valóságban is termelést folytató földművesekhez kerüljön, kizárva ezzel a befektetési célú földvásárlásokat.
A földforga...
Cikkünk első részében az előszerződés intézményét és annak legfőbb jellemzőit vettük górcső alá. A második epizódban felhívtuk a lakást vásárolni szándékozók figyelmét arra, hogy legyenek résen a beruházóval kötött adásvételi szerződés tartalmát illetően.
Az új építésű lakásokkal foglalkozó sorozatunk harmadik és egyben utolsó részében pedig a lakásvásárláshoz kapcsolódó illetékfizetési szabályokba szeretnénk egy kis betekintést adni.
Egy lakás vásárlásakor mind a vevő, mind az eladó ol...
Cikkünk első részében az előszerződés intézményét, és annak legfőbb jellemzőit vettük górcső alá. Tisztáztuk, hogy az előszerződésnek azért van nagy jelentősége a tervezőasztalon lévő vagy épülő lakások vásárlása kapcsán, mert ezekben az esetekben az ingatlan-nyilvántartásban még nem szerepel az a konkrét lakás, amit kinéztünk magunknak, így arra adásvételi szerződést sem tudunk kötni.
Mivel az előszerződés főként jogi jellemzőit előző cikkünkben már kiveséztük, jelen írásunkban néhány sze...
A bírósági gyakorlatban a munkajogi jogsértések, jogellenes munkaviszony-megszüntetések körében időről-időre felmerül a munkához való jog sérelme, mint „személyiségi jogi” sérelem kérdése és ehhez kapcsolódóan a sérelemdíj iránti igény előterjesztése.
A munkához való jogot a szociális jogok családjába tartozóként kezeli a jogtudomány, és mint ilyet, nem sorolja egységesen az emberi jogok közé, mivel bírói kikényszeríthetősége sokszor kétséges.
A munkához való jog a gazdasági (tulajdonos...