Fel kell kötnie a gatyáját annak, aki termőföld vásárlására adja a fejét, hiszen számos speciális szabállyal fogja szembetalálni magát az adásvételi ügylet kapcsán. Néhány példát említve, a törvény meghatározza, hogy egyáltalán ki szerezheti meg termőföld tulajdonjogát, maximalizálja a megszerezhető terület nagyságát, magát az adásvételi szerződést pedig főszabály szerint hatósági jóváhagyáshoz köti. A fenti speciális szabályokon túl a termőföld forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (...
Az élet legkülönbözőbb területein találkozhatunk a hetes szám misztériumával, nincs ez másképp a korlátozási kártalanítás esetében sem. Az idő múlása – pontosabban 7 év eltelte - ugyanis korlátja lehet az építési szabályok hátrányos változása esetén a tulajdonosnak járó korlátozási kártalanításnak. Vizsgáljuk ezért meg ezt az ún. „7 éves szabályt”. Korábbi bejegyzésünkben már ismertettük a korlátozási kártalanítás intézményére vonatkozó főbb szabályokat, de röviden térjünk rá vissza. ...
Mi van akkor, ha az ingatlan közös tulajdonban van, és a másik (többi) tulajdonostárs az ingatlan felé sem néz évek óta? Van-e lehetőségem arra, hogy ebben az esetben az ő tulajdoni illetőségét elbirtokoljam? A bírói gyakorlat a kérdésben egységes álláspontot képvisel, továbbá az új 2013. évi V. törvény (Ptk.) is kifejezett rendelkezést tartalmaz az elbirtoklást szabályozó rendelkezések között. Minden további értekezést megelőzve röviden vegyük sorra az elbirtoklást és annak törvényi fe...
2018-tól új időszámítás veszi kezdetét a közigazgatási eljárásokban, hiszen január 1-én hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (Ákr.), amely számos változást hozott magával a korábbi szabályozáshoz képest. Csak, hogy néhány változást említsünk, újdonságként köszönthetjük az ún. egyablakos eljárást, amelyben egy „fő” hatóság jár el az ügyünkben, vagy éppen a közigazgatási határozatokkal szembeni közvetlen bírói jogorvoslat intézményét, ami lehető...
Manapság magas jövedelemre lehet szert tenni, ha „albérletbe” adjuk lakásunkat. Igaz ez különösen Budapestre, ugyanis fővárosunkban óriási keletje van a hosszú és rövid távú ingatlan-bérbeadásoknak. A bérleti díjból származó bevétel adóköteles jövedelemnek minősül, azonban a hosszú távú bérleti szerződések esetén 2018-tól jelentős mértékben csökkentek az adóterhek. A hosszú távú lakáskiadás alatt a tartósabb jellegű, hagyományos bérbeadást, míg a rövid távú lakáskiadás alatt leginkább a la...
A földtulajdonosok között bizonyosan vannak olyanok, akik egyszerre több termőföldjüket szeretnék haszonbérbe adni egyetlen haszonbérlő részére. Ebben az esetben nyilvánvalóan az a legegyszerűbb, ha a felek egy szerződést kötnek. A földforgalmi törvény szigorú szabályai azonban csak bizonyos feltételek esetén ad erre lehetőséget. A jogszabályi előírások szerint több föld haszonbérbeadására egy szerződésben akkor van lehetőség, ha 1) a szerződő felek a földek tekintetében ún. egybefoglalt h...
A földtulajdonosok gyakran szembesülnek azzal, hogy a korábban kötött haszonbérleti szerződésben meghatározott haszonbérleti díjak felett eljárt az idő. Mit tehet a földtulajdonos, ha emelni szeretné a haszonbérleti díjat? A legegyszerűbb mód, ha felek közösen állapodnak meg a díj emelésében. Tudjuk azonban jól, igen ritka esetben fordul az elő, hogy a haszonbérlő egyetért a módosítási szándékkal, és a haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel módosítják. A hatályos törvényi ...
Akinek lakása, vagy háza van, nem ismeretlen előtte az építményadó fizetésének kötelezettsége. A helyi adókat a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel vezeti be, illetve szabályozza. A vonatkozó jogszabályok értelmében az építményadót az adott évre annak kell megfizetnie, aki az év első napján az ingatlan tulajdonosa. Mi a helyzet azonban akkor, ha az ingatlant év közben szereztük meg, majd a tulajdonjog átszállását követően az egykori tulajdonos rajtunk követeli a helyi a...