A devizaalapú hitelek miatt még hosszú évekig találkozhatunk ingatlanvásárláskor olyan tulajdoni lapokkal, amelyeken nagy összegű jelzálogjog és a bank követelésének biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve.
De vajon valóban kell-e félnünk attól, hogy olyan lakást vásároljunk, amely ilyen módon terhelt?
Az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog nem képezi az adásvételi szerződés megkötésének akadályát. Mivel azonban a szerződéses akarat vélhetően a megvásárolni kívánt ...
Szerző: Dr. Jean Kornél
Az osztatlan közös tulajdonba tartozó termőföldek (a továbbiakban: föld) használati rendjének kialakítására vonatkozó szabályok a jogbizonytalanság megszüntetését, a földhasználat földhasználati nyilvántartásba való bejegyzésének megkönnyítését és a használati viszonyok átláthatóságát szolgálja.
A közös tulajdonban álló földek használatának módját a tulajdonostársaknak szabályozniuk kell, máskülönben az rendezésre kerül a hatóság által. Így ha nem akarjuk megvárni tulajdonosként, hogy hely...
Mindenekelőtt szeretnénk leszögezni, a kérdés nem arra vonatkozik, hogy lehet-e a bányavállalkozók tulajdonában termőföld. Mert erre a kérdésre a válasz: egyértelműen igen. A termőföldekre vonatkozó szabályok ugyanis nem azt tiltják, hogy jogi személy nem lehet termőföld tulajdonosa, hanem azt, hogy nem szerezhet tulajdont. Ez pedig lényeges különbség, amit az alábbi példán keresztül is bemutatunk.
A bányavállalkozók, mint ismeretes, nagyrészt korábban termőföldként nyilvántartott ingatlan...
Különösen több évtizede üzemelő külszíni bányák esetében gyakran előforduló probléma, hogy a bányatérkép készítése, a bánya egyéb okból történő felmérése vagy éppen a földhivatal ellenőrzése során kiderül, a bányavállalkozó vagy annak jogelődje olyan területen is bányászati tevékenységet végzett, amely tekintetében nem rendelkezett az ehhez szükséges engedélyekkel.
Ez a helyzet többféle kérdést is felvethet, részben a bányászati törvény jogosulatlan vagy szabálytalan bányászatra vonatkozó ...
A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséhez, autópályák, autóutak építéséhez elengedhetetlen a megfelelő ásványi nyersanyag.
Az utak építéséhez szükséges ásványi nyersagyagot sok esetben az út nyomvonalától messze kellett beszerezni, ami a magas szállítási költségekre és az időbeni elhúzódásra tekintettel igencsak megdrágíthatta a beruházást.
A jogalkotó felismerve a fenti problémát, annak érdekében, hogy a gyorsforgalmi utakat minél költséghatékonyabban és gyorsabban lehessen megépíten...
A külszíni bányák kitermelési ciklusának befejezését követően a bányavállalkozó a bányászattal érintett külszíni terület legalább természeti környezetbe illő kialakítására köteles (tájrendezési kötelezettség). Ennek a – gyakorlatban szinte kizárólag fizikai rekultivációval járó – „minimális” tájrendezésnek az indokoltságát az adja, hogy a kitermelt ásványvagyon olyan mértékű mennyiségi hiányt képez a bányaüzem területén, amely az újrahasznosításra alkalmas (eredeti) állapot helyreállítását fő...
Gyakran felmerülő kérdés, hogyan biztosítható a bányavállalkozók részére a bányászati tevékenységük végzéséhez szükséges földterületek használata.
Különösen akkor okozhat ez problémát, ha a bányavállalkozó nem rendelkezik saját tulajdonnal és nem tud megállapodni az érintett terület tulajdonosával.
A föld méhének a kincsei a Magyar Állam tulajdonát képezik, annak kitermeléséhez éppen ezért kiemelt közérdek fűződik.
Amennyiben annak egyéb feltételei is fennállnak, a bányavállalkozónak...
Legutóbbi bejegyzésünkben arra adtunk választ, hogy mit jelent a célkitermelőhely fogalma, mikor lehet célkitermelőhelyet létesíteni.
Kifejtettük, hogy egy olyan, a gyorsforgalmi út meghatározott távolságában létesített, célhoz kötött bánya, ahonnan kizárólag az útépítéshez szükséges ásványi nyersanyagok kitermelése történik.
A célkitermelőhely létesítése azonban egy bonyolultabb folyamat, különösen azért, mert a célkitermelőhely létesítését megelőzően az egyéb jogszabályok által előírt...