Ügyfeleink gyakran érdeklődnek nálunk az – esetlegesen ingatlanvagyonnal rendelkező – gazdasági társaságuk átalakulása során arról, hogy van-e esetleg adó- vagy illetékkedvezmény ebben az eljárásban, emiatt a jelen cikkben a kedvezményezett átalakulás főbb szabályait fogjuk részletezni. Az átalakulással kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egy jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén, az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással ...
Magyarországon a társasági adóról szóló törvény „ellenőrzött külföldi társaság” elnevezésként ismeri az offshore cégeket. Az ellenőrzött külföldi társaság ismérvei között számos elem szerepel. A teljesség igénye nélkül ilyen jellemző többek között, ha egy belföldi illetőségű adózó a szavazati jogok, vagy a jegyzett tőke tekintetében 50 százalékot meghaladó közvetlen, vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy pedig az adózott nyereségből 50 százalékot meghaladó részre jogosult egy külföld...
Szakmai praxisunk gyakorlása során gyakran előfordul velünk, hogy az ügyfelek olyan adásvétel lebonyolításához kérik a segítségünket, amelynek tárgya egy műemléknek minősülő ingatlan. De hogyan is kell eljárni, milyen fontos szabályoknak kell megfelelni egy műemléki ingatlan adásvétele esetében? Az egyszerűség kedvéért tisztázzuk, hogy mit is nevezünk műemléknek. A műemlék egy olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak. Ebbe a körbe tartoznak továbbá ...
Gyakran találkozunk a foglaló fogalmával, ha ingatlant kívánunk megvásárolni, de tulajdonképpen mire is szolgál és milyen buktatói vannak a gyakorlatban? A foglaló kikötése a felek vételi és eladási szándékának megerősítését szolgáló eszköz. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő fizeti meg az eladónak. Csak akkor lehet ezt az összeget foglalónak nevezni, ha ennek jellege a szerződésből egyértelműen kiderül és a szerződés aláírásakor átadásra is kerül. Amennyiben a felek által megkötö...
Apport tárgya dolog tulajdonjoga, vagyoni értékű jog, illetve – bizonyos feltételek teljesülése esetén –követelés lehet. Jelen bejegyzésben nem térek ki az apport már ismertetett általános szabályaira; kizárólag az ingatlan-apport specialitásai képezik jelen bejegyzés tárgyát. Ingatlan apportja esetén sem terheli a társaság tagjait – a részvénytársaság kivételével – kötelezettség, hogy az ingatlan értékének megállapítása körében könyvvizsgálói (szakértői) véleményt szerezzenek be. Tekin...
Korábbi bejegyzésemben az ingatlanok egy speciális körének, a termőföldek örökléséről írtam, jelen írásom pedig általánosságban az ingatlan öröklésével kapcsolatos illetékfizetési szabályokra koncentrál. Ingatlan öröklése esetén fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen költségek merülhetnek fel az ingatlan megszerzésével kapcsolatosan. Fontos tudni, hogy főszabály szerint öröklési illetéket kell fizetni a belföldön lévő ingatlan hagyaték (örökség) megszerzése esetén. Köztudomás...
Korábbi bejegyzésemben az épületkárok körében az épületről lehulló tárgyak által okozott károkat vizsgáltam meg, és most az épületből tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősséget tekintem át. Amíg az épületről lehulló tárgyak esetében általában valamilyen emberi mulasztás közvetetett eredményeképpen következik be a károkozás, addig a jelen esetben a károkozás általában valamilyen aktív magatartás következménye. Ilyen példaként lehet említeni az erkélyr...
A földforgalmi törvény számos korlátot állít fel mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: termőföld) megszerzésére vonatkozóan, azonban az öröklés főszabály szerint nem esik korlátozás alá. Földet törvényes öröklés útján bármely természetes személy (állampolgárságra tekintet nélkül), korlátozás nélkül szerezhet (törvényes öröklés nem egyenlő a végrendeleti örökléssel, lásd később). Törvényes öröklés esetén a jogszabály által meghatározott szerzési korlátokat sem kell alka...