Lassan már kezd kikopni az emlékezetből, amikor még az első fokú hatósági döntésekkel szemben fellebbezésnek volt helye. Egy nemrég megszületett jogszabály-módosítással most bizonyos ügyekben ismét visszaállt ez a rendes jogorvoslati lehetőség. A változás egyes környezetvédelmi hatósági eljárásokat érint. Az érintett eljárások az alábbiak: • a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 1–3. számú mellékle...
Jelen írásunkban arra keressük a választ, hogy milyen lehetőségei vannak az árverési vevőnek, aki nem lakottan szerzi meg egy ingatlan tulajdonjogát árverés útján, de az ingatlanban mégis benne marad valaki (akár az adós vagy az általa beköltöztetett más személy). A választ a végrehajtási törvény adja meg. A kiindulási pont, hogy az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésér...
A környezetvédelmi ügyekben kiemelt fontossága van annak, hogy az érintett lakosság megfelelő mértékű és tartalmú információhoz jusson, valamint kifejthesse a véleményét. Ennek egyik eszköze a közmeghallgatás intézménye. Közmeghallgatást az alábbi esetekben kell tartani: a) amennyiben a környezetvédelmi hatóság az érdekeltet felülvizsgálatra kötelezi azért, mert nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés ha...
Jól ismert, és talán túlzás nélkül állítható, hogy a jogkereső közönség által közkedvelt lehetőség a közigazgatási eljárásokban, amikor a hatóság saját hatáskörben módosítja vagy visszavonja a döntését. Csak a rend kedvéért idézzük fel, hogy erre a hatóságnak két módon van lehetősége: az ügyfél által benyújtott keresetlevél alapján vagy hivatalból. Mindkét esetben feltétele a döntés visszavonásának vagy módosításának annak jogszabálysértő jellege. [reklam reklam_slug="ecovis-...
Jelen írásunkban a földhasználati jogosultságról írunk. Felhívjuk a kedves olvasó figyelmét, hogy korábbi cikkünkben a földhasználati jogról írtunk, amely a Ptk. szerinti jogintézmény. Jelen cikkünk témája a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) szerinti földhasználati jogosultság és nem a Ptk. szerinti jog. Az alapkiinduló pont, hogy vagy a termőföld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező műveli a t...
2024. március 1-től jelentősen változtak a munkaügyi és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok. A két releváns jogszabály a 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, és a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól. A munkaügyi bírság ...
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott szabályaival foglalkozó utolsó cikk a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat ismerteti. Céltartalék képzésére a hulladéklerakó üzemeltetője köteles. A céltartalék azt hivatott szolgálni, hogy fedezetet nyújtson a hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására alkalmas költségekre, továbbá a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszt...
Jelen cikkünkben két, egymás mellett álló lehetőséget ismertetünk a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk az egyik szabályait – nevezzük „A” lehetőségnek. E helyen korábbi írásunknak csak a leglényegesebb megállapításait idézzük. A másik, „B” lehetőség szabályainak részletes ismertetésétől is eltekintünk, mivel jelen cikk célja a két lehetőség rövid összehasonlítása. „A” lehetőség A földeken fennálló osztatlan közös tu...