Kategória: Közbeszerzés

A jogorvoslati eljárás belépője az ügyfélképesség. A Kbt. a jogorvoslati kérelem benyújtásához fűződő jogot az alábbiak szerint határozza meg: „148. § (2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati...

A Közbeszerzési Hatóságnak (továbbiakban: Hatóság) a Közbeszerzési Szemle legutolsó, 2018. évi 12. számában közzétett állásfoglalása szerint „az aláírás-pecsét nem feleltethető meg cégszerű aláírásnak”. A mai sietős, „nincs időm” világban ilyenkor könnyen hátra is dőlhetnénk, azzal, hogy „na, végre” és már lapoznánk is tovább a következő hírre. Ez esetben azonban bele is estünk abba a hiába, hogy nem olvastuk végig az állásfoglalást vagy ezt a cikket. A közbeszerzési gyakorlatot érintő ...

A Kbt. 76. § (3) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok keretében a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségét, képzettségét és tapasztalatát értékeljék, amennyiben a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára. Ajánlatkérői oldalon tehát elsődleges kötelezettségként jelentkezik, hogy az alkalmazott értékelési részszempont valóban jelentős hatással leg...

A témában írt legelső cikkünkben elhelyeztük a magyar jogrendszerben a szabálytalansági eljárást és definiáltuk az alapfogalmakat. Második cikkünkben ismertettük magát az „elsőfokú” szabálytalansági eljárást. Ezúttal, ahogyan ígértük, az elsőfokú eljárásban megállapított szabálytalansági döntéssel szemben igénybe vehető „jogorvoslat” alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás szabályait ismertetjük, egyúttal – legalábbis egy időre – ezen témával kapcsolatos cikksorozatunkat is lezárjuk. ...

Kati néni (köztisztviselő): „Jegyző Asszony! Nem értem, hogy most akkor nyílt vagy zárt ülés legyen a közbeszes előterjesztés? Eddig mindig nyíltan tárgyalták.” Jegyző Asszony: „Zárt ülésen fogják tárgyalni! Olvastam a Közbesz Blogon egy jó levezetést, hogy miért kell ezt a napirendi pontot zárt ülésen tárgyalni, és meggyőzött, úgyhogy innentől kezdve mindig zárt ülésre visszük be a közbeszerzési tárgyú előterjesztéseket!” Miről is van szó? Az önkormányzati törvény (Mötv.) alapján a kép...

Az üzleti titokra vonatkozó szabályokat a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 európai tanácsi és parlamenti irányelv hazai átültetéséig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47. §-a és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 4. §-a rendezte. Az üzlet...

Az ajánlattevőket gyakran foglalkoztató kérdés, különösen nagyobb értékű ajánlati biztosíték kikötése esetén, hogy milyen esetekben illeti meg az ajánlatkérőt az ajánlati biztosíték, illetve milyen következményei lehetnek az ajánlat visszavonásának. Bejegyzésünkben az ajánlati biztosíték nyújtásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdésekre reflektálunk. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti. Az ajánlati biztosíték az ajánlattevők...

Előző blogcikkünkben röviden bemutattuk a szabálytalansági eljárást, mint sui generis önálló eljárásrendet. Ígéretünket megtartva jelen sorokkal arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk, hogy milyen eljárásban és hogyan születik meg a szabálytalansági eljárások leggyakoribb következménye, a szabálytalansági döntés. A szabálytalansági eljárás megkezdésének feltétele a szabálytalansági gyanú kialakulása. A Kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezetek tagjai (sic!, azaz bármely kormányt...