Ha a hirdetésben társasházi lakásként feltüntetett ingatlan tulajdoni lapján sehol sem találjuk a társasház megjelölést, helyette azonban a szövetkezeti ház besorolást olvassuk, még nem szabad pánikba esnünk.
Bár a társasházak és lakásszövetkezetek működése sok hasonlóságot mutat, érdemes kiemelni néhány fontos különbséget, mely alapvetően befolyásolja új tulajdonosként jogainkat és kötelezettségeinket.
A lakásszövetkezet fogalmát a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény hat...
A legtöbb vállalkozó pályája elején nem is sejti, milyen bonyolult folyamat a gazdasági társaság megszüntetése, ha a vállalkozás megindításakor prognosztizált sikerhez fűzött remények mégsem válnak valóra, ezáltal kikényszerítve azt a döntést, hogy a társaság tagjai vagy egyedüli tagja a cég megszüntetése mellett tegye le a voksát.
Amikor a tagok szembesülnek azzal, hogy a megszüntetés bonyolult és hosszadalmas folyamat, felmerül annak a gondolata, hogy egyszerűbb eladni a céget, s ezzel k...
Mi a főszabály alapító okirat módosítása esetében? Egyhangú közgyűlési határozat szükséges hozzá. De már ezen rendelkezésre vonatkozó jogszabályhely is tartalmazza – mint ahogy általában az ilyen szabályok tartalmazni szokták – a „kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik” kitételt. És abban biztosak lehetünk, hogy ha van ilyen beékelés egy mondatban, akkor rendelkezik róla „e törvény”.
Az egyik ilyen kivétel a közös tulajdonban lévő helyiségek értékesítése, amelyet lehet négyötödös tö...
Vettem egy kortárs festményt. Pontosan miért is fizettem? I.
Dr. Kesseő-Balogh Péter , Dr. Otta Zsolt | 2018.09.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Egy teljesen mezei adásvételnek tűnhet, ha egy galériában vagy akár közvetlenül a művésztől veszünk egy kortárs festményt. De vajon korlátlanul bármit megtehetek a képpel, hasznosíthatom ugyanúgy, mint egy szerzői jogvédelemben nem részesülő más hétköznapi dolgot? Mondjuk, mint egy kerékpárt?
A kérdés összetettebb, mint gondolnánk. A szerzői jogokat boncolgatjuk egy picit e bejegyzésben (és annak tervezett folytatásában is).
Ahhoz, hogy megértsük, miért viselkedik máshogy egy festmény, ...
Mennyi az annyi? Díjak az ingatlan-nyilvántartási eljárásban!
Dr. Kesseő-Balogh Péter , Dr. Otta Zsolt | 2018.09.13 | Ingatlan
Nem árt, ha tudjuk, melyek azok a költségek, amelyekkel fixen számolhatunk az ingatlan-nyilvántartási eljárás során, persze túl az ügyvédi munkadíjon, és az egyéb lehetséges járulékos költségeken (például az energetikai tanúsítvány elkészítésének díját is sokszor elfelejtik a felek költségként számolni, pedig a legtöbb esetben elengedhetetlen kelléke az adásvételi ügyletnek).
Az 1996. évi LXXXV. törvény szabályozza (hívjuk csak egyszerűen díjtörvénynek), hogy milyen díjakat kell megfizetnü...
Korábbi cikkünkben már körbejártuk a feketemunka fogalmát és a munkaügyi ellenőrzés során kiszabható munkaügyi bírság mértékét is. A bírságon túl azonban további súlyos következményekkel kell számolnia annak, akit „feketézésen” érnek: lássuk, mit kockáztat a foglalkoztató és mit a foglalkoztatott, ha fény derül a „sötét viszonyra”!
Foglalkoztatói szempontból igen fontos szabályváltozás, hogy 2018. január 1-jétől szigorították a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása esetén alkalmazandó...
A zálogjog érvényesítésével foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezetéhez érkeztünk. Korábbi három cikkünkben sorra vettük a zálogjogosult lehetőségeit arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti. Megvizsgáltuk, hogy a bírósági végrehajtáson kívül milyen lehetőségei vannak a zálogjogosultnak arra, hogy a követelése megtérüljön.
A sorozatot lezáró cikkünkben arra keressük a választ, hogy a zálogjog érvényesítése kapcsán a Ptk. tart...
Mi is az az árvaellátás és ki jogosult rá?
Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Szabó Andrea Blanka | 2018.09.13 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Egy kevésbé örömteli téma, azonban sajnos sokakat érintő kérdés, ezért nézzük meg, hogy ki és milyen feltételek szerint jogosult árvaellátásra, és hogyan lehet azt igényelni.
Az árvaellátás a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások egyik fajtája.
Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők által egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek egyik vagy mindkét szülője elhunyt, és ...