A Ptk. szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A mások személyét érintő értékítéleteinket normális esetben az adott személlyel kapcsolatos, magatartásával és viselkedésével, cselekvésével összefüggő, azokról tudósító adatokból, információkból vonjuk le. Ezért kiemelt fontosságú jogpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a mások értékelésére alkalmas, a ...
A házassági pereket, így a bontópereket is a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a különleges eljárások között szabályozza, és bizonyos eljárásjogi kérdésekben ezekben a típusú perekben különös szabályokat rendel alkalmazni az általános szabályok mellett. A Pp. a házassági perek tekintetében különleges szabályokat állapít meg például az illetékesség és a perindítás vonatkozásában. Ugyanígy különleges szabályok vonatkoznak házassági bontóperben a perfe...
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. törvény (Tht.) a tulajdonostársak számára biztosítja azt a jogot, hogy a bíróságtól kérjék a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását. A tulajdonostárs fogalmát az ítélkezési gyakorlat az esetek többségében szigorúan értelmezi, és csak azt a személyt tekinti perindításra jogosultnak, aki a határozathozatal időpontjában az ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzett tulajdonos. A perindítási jogosultság gyakorlásához tehát általában n...
2016 óta a fiatal házaspárok új lakás építéséhez, vásárlásához megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt (a továbbiakban: CSOK) vehetnek igénybe, amely támogatás mértékének legmagasabb összege a vállalt gyermekekre tekintettel: egy gyermek esetén 600.000 Ft,  két gyermek esetén 2.600.000 Ft,  három vagy több gyermek esetén 10.000.000 Ft.  A vonatkozó jogszabály a gyermekvállalás teljesítésére különböző határidőket is előír, szintén a gyermekek számától függően, az alá...
A Ptk. a korábbi családjogi törvény (Csjt.) szülői felügyelet gyakorlása szempontjából meghatározó rendelkezését tartja fenn azzal, hogy a különélő szülő számára alapvető jogosítványokat biztosít. Vagyis – bár nem ő a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója, hacsak nem korlátozzák vagy vonják meg ilyen irányú jogosítványait – a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben a másik szülővel együtt dönt. Ez természetesen nemcsak jog, hanem kötelezettség is, azaz a különélő szülőnek is részt k...
A Ptk. korábban nem rendelkezett arról a lehetőségről, hogy a szülők váltva gondozzák-neveljék a gyermeküket (váltott gondoskodás), de ennek a megoldásnak az alkalmazhatóságát nem is zárta ki.  A 2021. évi CXXII. törvény azonban 2022. január 1-jei hatállyal jelentős változtatást léptetett életbe annak kifejezett rögzítésével, hogy a szülők a közös szülői felügyeletet akként is gyakorolhatják, hogy felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.  [...
A házastársi vagyonközösség keretei között az alvagyonok – vagyis a közös vagyon és a férj, valamint a feleség különvagyona – jogilag ugyan elkülönülnek, gyakorlatilag azonban nem feltétlenül, így a közös vagyon megosztása előtt tisztázni kell, hogy mi képezi a közös vagyont és mely vagyoni elemek tartoznak a különvagyonba. A teljes körű vagyoni rendezés a Ptk. által is kiemelt elvét szolgálja a vagyonmérleg-készítés. A házassági életközösség fennállása alatt az észszerű és okszerű, mind az ...
A haszonbérleti jogviszony egyik leglényegesebb eleméről, a haszonbérről előző cikkünkben sorra vettük a vonatkozó jogszabályok általános előírásait. Jelen cikkünkben a hosszú távra kötött bérleti szerződések esetében a haszonbér módosításának lehetőségét vizsgáljuk meg közelebbről. Az Fétv. rendelkezése értelmében a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződések esetében a szerződő feleknek joguk van arra, hogy bizonyos időközönként kezdeményezzék a haszonbérleti szerződés módosításá...