Cikksorozatunk első részében elkezdtük boncolgatni, hogy mi is megy végbe a jog szintjén, amikor vásárolunk valakitől egy kortárs képzőművészeti alkotást, például egy festményt, és mi az, amire ügyelnünk kell, ha a képet nem csak a szobánk falán szeretnénk nézegetni, de felajánlanánk esetleg kiállításra is. Anélkül, hogy a korábbi írásunk tartalmát ismételgetném, csak emlékeztetőül: a festmény feletti tulajdonjog megszerzése nem jelenti azt, hogy szerzői jogokat is szereztünk a műalkotás t...
Egy teljesen mezei adásvételnek tűnhet, ha egy galériában vagy akár közvetlenül a művésztől veszünk egy kortárs festményt. De vajon korlátlanul bármit megtehetek a képpel, hasznosíthatom ugyanúgy, mint egy szerzői jogvédelemben nem részesülő más hétköznapi dolgot? Mondjuk, mint egy kerékpárt? A kérdés összetettebb, mint gondolnánk. A szerzői jogokat boncolgatjuk egy picit e bejegyzésben (és annak tervezett folytatásában is). Ahhoz, hogy megértsük, miért viselkedik máshogy egy festmény, ...
Nem árt, ha tudjuk, melyek azok a költségek, amelyekkel fixen számolhatunk az ingatlan-nyilvántartási eljárás során, persze túl az ügyvédi munkadíjon, és az egyéb lehetséges járulékos költségeken (például az energetikai tanúsítvány elkészítésének díját is sokszor elfelejtik a felek költségként számolni, pedig a legtöbb esetben elengedhetetlen kelléke az adásvételi ügyletnek). Az 1996. évi LXXXV. törvény szabályozza (hívjuk csak egyszerűen díjtörvénynek), hogy milyen díjakat kell megfizetnü...
Mindannyiunk rettegett rémálma, hogy a frissen megvásárolt ingatlan titkon nagy összegű közterheket görget maga előtt. Ideális esetben ezektől a terhektől a szerződéskötés napjára már megszabadulunk, azaz a volt tulajdonos kifizeti a felhalmozott tartozásokat. Aztán olyan eset is elképzelhető, hogy úgy állapodnak meg a felek, hogy a vételár egy részét arra fordítják, hogy a lakás végre fellélegezhessen a nyomasztó közterhek alól. De persze az is előfordulhat, hogy a szerencsétlen vevőnél jóva...
Jelentkezett egy vevő a meghirdetett ingatlanra, de épp külföldön tartózkodik a tulajdonos? Esetleg az ingatlan hirdetője állandó jelleggel lakik Magyarországon kívül? Természetesen létezik megoldás a problémára, nem feltétlenül kell a tulajdonosnak vállalnia az adásvételi szerződés aláírása miatt a sokszor körülményes hazautazási procedúrát. Mit kell tudnunk általában a meghatalmazásról? A meghatalmazás definícióját a hatályos Polgári Törvénykönyvünkben, azaz a Ptk.-ban találjuk. Eszer...
A jogi képviselőkön kívül nem árt, ha eladóként is tisztában vagyunk a rangsorcsere intézményével, mikor el kívánunk passzolni egy ingatlant. A kérelmek rangsorának cseréje nem minden adásvételnél fordul elő. Azoknál az ügyleteknél merül fel jellemzően, amelyeknél az ingatlanon valamilyen teher van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. (jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom stb.) Az adásvételt megelőző tehermentesítésről ebben a cikkünkben írtunk. A kiindulópont, hogy a vevők alap...
Ahogyan a korábbi bejegyzésemben ígértem, közelebbről megvizsgáljuk az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat az előző két bejegyzésben megkezdett ösvény mentén haladva. Kezdjük az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.), illetve az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) társasházakra, ezen belül is a társasház nyilvántartására és a külön albetétek feltüntetésére vonatkozó rendelkezéseivel. Az Inytv. szerint önálló ingatlanké...
Sok budapesti (vagy akár vidéki) társasház rendelkezik nagy, kihasználatlan padlástérrel, így sok lakóközösséget érinthet a lent kifejtett probléma, ezért fontosnak tartom, hogy kicsit közelebbről megvizsgáljuk a többnyire csak lomok tárolására használt padlástér jogi jellegét, illetve az azt körüllengő összetett, viszont néhol ellentmondásos szabályozást. Kezdjük egy kis fogalommagyarázattal! Mi is pontosan a padlás? A padlás egy köznyelvben elterjedt elnevezés, jogilag nincs egzakt de...