Felszámolásban az adós vagyontárgyait pályázat vagy árverés útján kell értékesíteni. Jelen cikkünkben a kettő közötti különbséget mutatjuk be. Bevezetés A csődtörvény szabja kötelezettségként a felszámolónak, hogy a felszámolás alá került adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesítse pályázat vagy árverés útján. Az értékesítés ezen módjaitól a felszámoló csak a törvényben felsorolt esetekben (például a hitelezői választmány hozzájárulása esetén) térhet el. Nyilvános pályázat A felsz...
Hogyan jut a pénzéhez a végrehajtó, ha az előtte folyamatban lévő ügy adósa felszámolás alá kerül? Jelen cikkünkben ennek egyik lehetséges alternatíváját mutatjuk be. A végrehajtás és a felszámolás viszonya A gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló követelések érvényesítésének leggyakrabban előforduló formái a végrehajtási eljárás, illetve a felszámolási eljárás. Ezen eljárások közül a felszámolás elsőbbséget élvez, ugyanis a csődtörvény akként rendelkezik, hogy az adós társasággal s...
Jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre, általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, és általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy. Különösen összeolvadás esetén fordul elő, hogy a kettő vagy több jogelőd cég működésével összefüggő okból több munkavállaló munkaviszonyát kívánják megszüntetni. Nem minden ese...
A kezesség rendeltetését kérdőjelezné meg, ha az adóssal szemben elrendelt csőd- vagy felszámolási eljárásban biztosított fizetési haladék vagy egyezség a kezes kötelezettségére is kihatna. De akkor hogyan alakul a kezes tartozása ezekben az esetekben? Jelen cikkünkben erre keressük a választ. A kezesség járulékossága A kezesség egyik legalapvetőbb jellemzője a járulékosság. A Polgári Törvénykönyv alapján a kezesség járulékossága azt jelenti, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a köteleze...
Előző cikkünkben ismertettük a felszámolás alá került cégek megmentési lehetőségeit, amelyekre a felszámolás kezdeményezése és jogerős elrendelése közötti időszakban van lehetősége az adós társaságnak. Folytatásként a felszámolás jogerős elrendelését követő – szűk értelemben vett – felszámolási egyezség szabályait vesszük sorra. Egy jogerősen felszámolás alá került társaság egyezségkötés útján történő megmentésére a törvény viszonylag sok időt enged. A felszámolást elrendelő végzés közzété...
A felszámolás kezdeményezése nem feltétlenül jelenti az adós cég jogutód nélküli megszűnését. Az alábbiakban a felszámolás elrendelését megelőző és az azt követő egyezségkötés szabályait tekintjük át. Egyezség a felszámolási eljárás jogerős elrendelését megelőzően Abban az esetben, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kérte és a bíróság a kérelmét érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti az adóst a felszámolás irán...
Amennyiben az örökhagyó vagyonáról nem, vagy nem teljes egészében végrendelkezett, az öröklés rendjét a törvényes öröklés szabályai határozzák meg. A törvényes öröklés rendjével szinte mindenki tisztában van: elsősorban a gyermek örököl, a házastárs pedig holtig tartó haszonélvezetet örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és egy gyermekrészt a hagyaték többi részéből. Az ági vagyonnak akkor van szerepe, amikor nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös. Amennyiben leszármaz...
Hatályos szerződési jogunk alapján nincs kőbe vésve, hogy a szerződést kötő felek a szerződés teljesítéséig vagy annak más módon való megszűnéséig a kötelemben maradjanak. A szerződésben történő „személycserének” több módja is van, korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az engedményezés intézményével, most pedig a tartozásátvállalás legfontosabb szabályait tekintjük át. Engedményezés Az engedményezés kapcsán kifejtettük, hogy ebben az esetben a jogosult a kötelezettel szemben fennálló köv...