A Közbeszerzési Hatóságnak (továbbiakban: Hatóság) a Közbeszerzési Szemle legutolsó, 2018. évi 12. számában közzétett állásfoglalása szerint „az aláírás-pecsét nem feleltethető meg cégszerű aláírásnak”. A mai sietős, „nincs időm” világban ilyenkor könnyen hátra is dőlhetnénk, azzal, hogy „na, végre” és már lapoznánk is tovább a következő hírre. Ez esetben azonban bele is estünk abba a hiába, hogy nem olvastuk végig az állásfoglalást vagy ezt a cikket. A közbeszerzési gyakorlatot érintő ...
A Kbt. 76. § (3) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok keretében a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségét, képzettségét és tapasztalatát értékeljék, amennyiben a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára. Ajánlatkérői oldalon tehát elsődleges kötelezettségként jelentkezik, hogy az alkalmazott értékelési részszempont valóban jelentős hatással leg...
Jogalkotási kötelezettségének az utolsó pillanatokban eleget téve módosította az Országgyűlés a védjegytörvény számos rendelkezését, melyek közül a grafikai ábrázolhatóság kritériumának eltörlését választottuk jelen cikkünk témájává. A 2019. január 1. napjától hatályos módosításokat a 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv indukálta, melynek elsődleges céljaként a közösségi tagállamok védjegyjogi szabályainak egységesítését és egyszersmind a védjegyjogi rendszerek korszerűsítését...
Korábbi cikkeinkben már betekintettünk a közlekedési balesetek főbb kárrendezési kérdéseibe. Most pedig egy olyan esettel foglalkozunk, mely a karácsonyi ünnepek után  sajnos jó néhány lakástulajdonos rémálmává vált. Képzeljük el az alábbi esetet! Főhősünk ismét Rudolf, aki a nagy sürgés-forgásban úgy ment el otthonról, hogy nem kapcsolta le az égősort a karácsonyfán. Később a főtéren, kezében egy bögre forralt borral éppen kezd teljesen átszellemülni a városi betlehemes előadás közb...
A témában írt legelső cikkünkben elhelyeztük a magyar jogrendszerben a szabálytalansági eljárást és definiáltuk az alapfogalmakat. Második cikkünkben ismertettük magát az „elsőfokú” szabálytalansági eljárást. Ezúttal, ahogyan ígértük, az elsőfokú eljárásban megállapított szabálytalansági döntéssel szemben igénybe vehető „jogorvoslat” alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás szabályait ismertetjük, egyúttal – legalábbis egy időre – ezen témával kapcsolatos cikksorozatunkat is lezárjuk. ...
Az év végi hajrában munkahelyi feladataink mellett sokszor nehéz időt szakítani a tökéletes karácsonyi ajándék kiválasztására. Bizonyára Önnel is előfordult már, hogy barátainak, szeretteinek vásárolt karácsonyi ajándékról éppen a karácsonyfa alatt derült ki, hogy hibás, hiányzik egy alkatrész belőle, esetleg kicsi a méret vagy nem nyerte el a megajándékozott tetszését. Ajándék ide vagy oda, a helyzetet bizony orvosolni kell! Mégsem tetszik az ajándék, visszavihetem? Természetesen vissz...
Kati néni (köztisztviselő): „Jegyző Asszony! Nem értem, hogy most akkor nyílt vagy zárt ülés legyen a közbeszes előterjesztés? Eddig mindig nyíltan tárgyalták.” Jegyző Asszony: „Zárt ülésen fogják tárgyalni! Olvastam a Közbesz Blogon egy jó levezetést, hogy miért kell ezt a napirendi pontot zárt ülésen tárgyalni, és meggyőzött, úgyhogy innentől kezdve mindig zárt ülésre visszük be a közbeszerzési tárgyú előterjesztéseket!” Miről is van szó? Az önkormányzati törvény (Mötv.) alapján a kép...
Az üzleti titokra vonatkozó szabályokat a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 európai tanácsi és parlamenti irányelv hazai átültetéséig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47. §-a és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 4. §-a rendezte. Az üzlet...