Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Korábbi cikkünkben részletesen körbejártuk, hogy a koronavírus miatt felmerülő nehézségek alapvetően nem mentesítenek a szerződéses kötelezettségek teljesítésének kötelezettsége alól. A szerződés mindkét fél számára megfelelő módosításától vagy megszüntetésétől elzárkózó szerződéses partner esetén ez olyan méltatlan helyzeteket szülhet, amely akár külső beavatkozás lehetőségét is felvetheti. Jelen bejegyzésünkben a bírósági szerződésmódosítás lehetőségét és a járványhelyzettel összefüggő alka...
A veszélyhelyzet kihirdetése óta ügyfeleink részéről a megkötött szerződések teljesítésével és módosításával kapcsolatban merült fel a legtöbb kérdés. Magyarország Kormánya 2020. március 11. napján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A következő hetekben számolni kell azzal, hogy a COVID-1...
A járvány okozta veszélyhelyzet fenekestül felforgatta mindennapjainkat, és ez alól nem jelentenek kivételt a szerződéses viszonyaink sem. A napról-napra változó (jogi) környezetben meghatározó jelentőséggel bírhat, hogy tisztában legyünk a lehetőségeinkkel és kellő időben megtegyük mindazon lépéseket, amelyekkel biztosítható a jogviszony vitamentes fenntartása vagy éppen a megszüntetése.
Jelen cikkünkben egy-egy kérdés mentén foglaljuk össze a Polgári Törvénykönyv alapvető szerződéses ren...
Az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárás előkészítése során is kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket az összeférhetetlen helyzetek megelőzése érdekében.
A Kbt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők kötelesek a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési terv összeállításával és a beszerzési prioritások felállításával egyidejűleg már bizonyára elkezdődtek ...
Cikksorozatunk első részében megállapítottuk, hogy minden adatvédelmi incidenst ki kell vizsgálnia az adatkezelőknek, ám a vizsgálat eredményétől függ, szükséges-e bejelentést is tenni az adatvédelmi hatóság felé.
A bejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az incidensről való tudomásszerzés időpontja, hiszen főszabály szerint ettől az időponttól számított 72 órán belül kell a bejelentést megtenni. Amennyiben 72 órán belül nem történik meg a bejelentés, ...
A hatályos Kbt. az iratbetekintési jog intézményét több aspektusból is korlátozás alá vonta, a legutolsó korlátozást a 2019. decemberi módosítás vezette be.
Mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára ismert, hogy az iratbetekintési jog nem parttalan jogintézmény a közbeszerzési jogban. Egyrészt más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átolvasására, átvizsgálására már nem biztosít lehetőséget a Kbt., másrészt az üzleti titokká nyilvánított és el...
Cikksorozatunk korábbi írásaiban megvizsgáltuk, hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben, továbbá, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak. Jelen cikkünkben pedig azzal foglalkozunk, hogy ki a szerzői jog jogosultja.
Az Szjt. igen egyértelműen kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt. Ám hiába ez a határozott rendelke...
Cikksorozatunk első részében megvizsgáltuk, hogy mitől szellemi alkotás egy szellemi alkotás, és hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben. Így a kedves Olvasó már tisztában van a szerzői jogi védelem ún. területi és minőségi követelményével.
Jelen cikkünkben pedig számba vesszük, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak, azaz nem részesülnek szerzői jogi véd...