Több írásunkban is taglaltuk már, hogy az ingatlantulajdonhoz kapcsolódó ügyletek (adásvétel, ajándék, bérlet stb.) alapdokumentumaként az ingatlan tulajdoni lapjáról ismerhetők meg az ahhoz kapcsolódó legjelentősebb műszaki és jogi ismérvek. Bár az ingatlanátruházásra vonatkozó okiratok ellenjegyzésekor az okiratszerkesztő ügyvéd köteles elvégezni az aktuális ingatlan-nyilvántartási adatok ellenőrzését egy aznapi állapotot tanúsító tulajdoni lap révén, akár a szerződéskötést megelőzően, m...
A Közbeszerzési Döntőbizottság közelmúltban született határozatai megerősítik, hogy közbeszerzési kötelezettség alól való mentesülés lehetőségével kecsegtető, a teljes ábécén átívelő kivételi szabályok alkalmazása különös körültekintést igényel az ajánlatkérők részéről. A Döntőbizottság D.364/6/2019. és D.365/6/2019. számú határozataiban megállapította, hogy az információbiztonság és a kibervédelem nem tartoznak az önkormányzat és a polgármesteri hivatal alapfeladatai körébe, nem képezik az e...
Talán az nem szorul külön magyarázatra, hogy egy ingatlan-adásvételnél mindenképpen szükséges rendezni többek között a közüzemi díjak kérdését is. A díjak eladó és a vevő közötti elszámolásán túl mindenképpen intézkedni kell a közszolgáltatási szerződések „átírásáról” is az egyes közműszolgáltatóknál. Na, igen ám, de kinek is a feladata bejelenteni a felhasználóváltozást a szolgáltató felé? A gyakorlat azt mutatja, hogy a felek általában a vevő feladatának tekintik a „közműátírást”, mel...
2020. január 1. napjával változnak a központi költségvetésből megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó szabályok. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ámbtv.) és az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 2019. január 1-jén hatályba lépett rendelkezései új szabályozási környezetet teremtettek egyes magasépítési beruházások vonatkozásában, azonban a központi költségvetés...
Cikksorozatunk I. és II. részében meghatároztuk, hogy jogszabály szerint ki minősül egy cég (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) tényleges tulajdonosának. Jelen cikkben pedig megvizsgáljuk, hogy ki minősül egy alapítvány tényleges tulajdonosának. Továbbá, hogy kit kell tényleges tulajdonosnak tekinteni egy bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén. Először nézzük meg, hogy ki minősül egy alapítvány tényleges tulajdonosának! Fontos, hogy tényleges tulajdonos a c...
A vállalkozások versenyképességét veszélyeztető munkaerőhiány következtében számos olyan trendnek lehetünk szemtanúi, amelyek alapjaiban változtatják meg az eddig ideálisnak tekintett piaci helyzetet. Ezeket a jelenségeket jól példázza, hogy korábban azt tekintettük normálisnak, ha a nyugdíjba vonuló alkalmazottakat váltották a fiatal munkavállalók, ma már azonban egyre gyakoribb megoldás nyugdíjas korú munkavállalókkal betölteni a megüresedő munkaköröket. A nyugdíjkorhatár eléréséből tehát m...
Amennyiben az általános szerződési feltételek (ÁSZF) a szerződés része, annak egyoldalú, nyertes ajánlattevő általi módosítása fokozott körültekintést igényel. A Kbt. nem minden esetben teszi az ajánlatkérő kötelezettségévé, hogy az eljárást megindító dokumentumok között részleteiben kidolgozott szerződéstervezetet is közzétegyen. Így például a Kbt. 114. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a nemzeti eljárásrendben lefolytatandó árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a Kbt. 57...
A gyermekvállalással kapcsolatos cikksorozatunk első részében a várandósság alatti munkavégzésnek, a második részben pedig a szülési szabadságnak a legfontosabb munkajogi vetületeit tekintettük át. Speciális szabályokra ugyanakkor a munkába történő visszatérést követően is tekintettel kell lenniük a munkáltatóknak, így a teljesség kedvéért jelen cikkünkben ezeket a szempontokat vesszük vizsgálat alá. Evidensnek tűnik, de mégis fontos rögzíteni: a munkáltató legfőbb kötelezettsége a szülés ...