A 2021. január 1. napján hatályba lépő földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény alapján jövőre elindul a termőföldek tulajdonosainak, egyéb jogosultjainak ingatlan-nyilvántartási adatrendezése.
Talán a legfontosabb hatása a termőföldek beazonosítatlan személy vagy nem beazonosítható tulajdonosaira lehetnek hatással. Azt a tulajdonost nevezzük beazonosí...
Szerző: Dr. Zalavári György LL.M.
2019. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely egyes kiemelt ágazatokban tevékenységet folytató társaságok külföldi befektetők általi alapítását vagy azokban történő részesedésszerzését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez történő bejelentéshez, illetve a bejelentés tudomásulvételéhez köti. A bejelentési kötelezettség a közvetlen...
2020. július 1. napja óta Magyarországon is alkalmazandóak már a szóhasználatban „DAC6” néven megjelenő, az adózás területén történő kölcsönös segítségnyújtásra 2011/16/EU irányelv előírásai, amelyet a magyar jogalkotók az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: AKtv.) rendelkezéseinek részévé tettek.
Kinek és milyen kötelezettséget is jelentenek ezek az új szabályok?
Az adótervezés...
A pótbefizetés a társasági jog olyan intézménye, amely pótlólagos fizetési kötelezettséget teremt a korlátolt felelősségű társaság tagjai részére a veszteségek fedezésére, feltéve, hogy az adott vállalkozás társasági szerződése feljogosítja a taggyűlést annak elrendelésére. A pótbefizetés nem tekinthető vagyoni hozzájárulásnak, azaz a tag törzsbetétjét nem növeli, és azt legkésőbb a társaság jogutód nélküli megszűnésekor – a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból – vissza kell téríte...
Az ügyvédi munkadíj kapcsán a legfontosabb szabályokat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló, a Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) tartalmazza.
Az Ütv. szerint a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg és költségátalány alkalmazását is kiköthetik. A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és ...
A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely alapján a meghatalmazó a meghatalmazott útján is tehet – a képviseltet közvetlenül jogosító és kötelező – jognyilatkozatot. Az alábbi cikkünkben a meghatalmazás jogintézményét érintően néhány gyakorlati ismeretet mutatunk be.
A Ptk. előírja, hogy a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A jelen szabály tipikusan az ing...
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 4/2020. (IX. 15.) OBH elnöki ajánlásában rögzítette azokat a szempontokat, amelyeket a bírósági épületében a COVID járvány alatt megtartott bírósági tárgyalásokon történő személyes részvétel során figyelembe kell venni. Ezeket ismertetjük most olvasóink számára.
A szabályzat célja a bírósági munka zavartalanságának biztosítása, az épületbe történő be- és kilépés szabályozása, a tömeges megbetegedés elkerülése, a bírósági eljárásokban résztvevők egészségé...
A Polgári Törvénykönyv rendezi azt az esetet, ha valaki helyett, nevében egy olyan személy köt szerződést, tesz jognyilatkozatot, akinek erre nem volt előzetesen felhatalmazása. Ilyenkor ez a képviseleti joggal nem rendelkező személy egyrészt megtéveszti a szemben álló partnert, másrészt az általa felhatalmazás nélkül képviselt személy hozhatja abba a kellemetlen helyzetbe, hogy tudta nélkül válik jogok, kötelezettségek alanyává.
A Ptk. 6:14. § alapján az az álképviselő, aki képviseleti jo...