Az ingatlanvásárlás jelentős, több kockázati tényezővel rendelkező jogügylet, amelynek lebonyolítása során különös figyelemmel kell eljárnia a vevőnek. Az köztudomású, hogy azt, hogy ténylegesen az eladó-e az ingatlan tulajdonosa, illetve azon egyéb teher szerepel-e, az ingatlanról készült, elektronikus úton is bárki számára elérhető tulajdoni lap alapján kell ellenőrizni. Ez közhitelesen tanúsítja az ingatlanon fennálló jogokat és kötelezettségeket, éppen ezért az adásvételi szerződés megköt...
2017-től a magánépítkezések keretében épített családi házak rendkívül kedvező adózási körbe kerültek: a Kormány döntése értelmében ugyanis családi ház építésénél az építési telekről és az építőanyagokról kibocsátott számlák 27% áfaösszegét, legfeljebb 5 millió forint összegig, a magánszemély építkező visszaigényelheti. Új lakás építése esetén a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület nagykorú természetes személy építő...
Bontani kívánt ingatlanra nem vehető igénybe az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések illetékkedvezménye. Ingatlanforgalmazást végző (illetve pénzügyi lízinget folytató) vállalkozó az általános mértékű 4%-os visszterhes vagyonátruházási illeték helyett – választása szerint – 2%-os vagy 3%-os illetéket fizethet az adóhatóság részére, amennyiben vállalja, hogy a megszerzett ingatlant (az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított) két éven belül eladja vagy a futamidő végén tulajd...
 A gazdálkodó szervek legfőbb szervei minden évben kötelesek a számviteli törvény szerinti beszámolójukat elfogadni, és dönteni a keletkező nyereség felosztásáról. A nyereségből a társaság tulajdonosai általában pénzbeli kifizetés útján részesülnek, de ahogy a cégalapítás esetén is lehetőség kínálkozik természetbeni hozzájárulást „bevinni a cégbe”, úgy az osztalék sem minden esetben csak készpénz lehet. Az osztalék a tagoknak az a jogosultsága, hogy a társaság éves adózott eredményéből vag...
Az ingatlanok értékesítése és az ingatlanok bérbeadása esetén az általános forgalmi adó szempontjából speciális szabályokat kell alkalmazni. Habár a szabályok az utóbbi időben jelentős módosításon nem estek át, a téma mégis aktuális, mivel a Tanács 2017. január 1-jétől a héa-irányelv végrehajtási rendeletét akként módosította, hogy abba bekerült az ingatlanok fogalomrendszere, továbbá abban – felsorolási jelleggel – az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások is helyet kaptak (korábban ilyen sza...
Bár elméletben az ingatlan-nyilvántartás hitelesen rögzíti minden ingatlan tulajdonosát, a valóságban azonban előfordulhatnak kivételek, amikor ez a törvényi vélelem nem fedi a valóságot. Ilyen példa lehet, ha egy cég jogutód nélküli megszüntetését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa, és az az ingatlan-nyilvántartás még a megszűnést követően is a már nem létező cég tulajdonjogát tüntetni fel, vagyonrendezési eljárásnak van helye. A bírósági cégelj...
Manapság szinte az egyetlen biztosnak tűnő befektetés az ingatlantulajdon. Vétel esetén illetékfizetési kötelezettség keletkezik a vevői oldalon, ami – az ingatlan értékétől függően – igen magas összeg is lehet. Ennek általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Nem árt tudni tehát, hogy milyen kedvezményekre, mentességekre lehetünk jogszabálynál fogva jogosultak! A bejegyzésben a leggyakrabban előforduló esetekre térünk ki. Amennyiben lakóház építésére alkalmas üres telket vásár...
Közismert rendelkezése [1] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdése alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a telep...