A bírósági igényérvényesítés folyamatának elsőként jelentkező, de az egyik legbosszantóbb akadályának számít a keresetlevél kézbesíthetetlensége, amely probléma sztenderd megoldásaként alkalmazott hirdetményi kézbesítés–ügygondnok kettős sajnos meglehetősen költséges és időigényes alternatívát kínál.
De milyen lehetőségünk adódik még, amikor az adósunk „Ha nem tudom, nem fáj!” felkiáltás mellett tűzzel-vassal arra törekszik, hogy ellehetetlenítse a postai kézbesítés teljesítését? Sárkány e...
Kategória: Követeléskezelés
In medias res:
Közjegyző felhívja a jogi képviselőt, hogy a Magyar Állam nyilvántartási számát adja meg.
Közjegyző – visszautasítás terhével (!) – felhívja a jogi képviselőt, hogy a Társasház nyilvántartási számának rovatában tüntesse fel azt a szót, hogy „nincs”.
Bíróság visszautasítja a kereseti kérelmet, mert a határozott kereseti kérelem annak végén van.
Közjegyző visszautasítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet (hiánypótlást és részletes megmagyarázást követően...
Mindannyian tudjuk, hogy ha a postás érkezésekor nem tartózkodunk otthon, akkor egy értesítést helyez el a postaládánkban. Ezt követően a posta 10 munkanapig megőrzi hivatalos küldeményünket, s ez idő alatt van lehetőségünk bemenni érte (és még egyszer újra kihozza a postás). Azonban, ha egyáltalán nem vesszük át a levelet, az visszaküldésre kerül a feladónak, „nem kereste” jelzéssel.
Mi történik ez után?
Sokszor találkozunk azzal a téves gondolattal és hivatkozással, hogy mivel nem vet...
Cikkünk első részében röviden szót ejtettünk a zálogjog kapcsán a törvényi szabályozás fő törekvéséről, a zálogjog megalapításáról és a zálogjogosult ún. kielégítési jogának megnyílásáról. Emellett általánosságban szóltunk arról, hogy a zálogjogosultnak milyen törvény adta lehetőségei vannak arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti.
Tisztáztuk, hogy a jogosult kielégítési jogának gyakorlása bírósági végrehajtás útján és azon k...
A 2018. január 1. napján hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) jelentős változásokat hozott a házassági bontóperek vonatkozásában is. Legfontosabb változásként említhető, hogy a vagyonjogi kereset leválasztásra került a házassági perről.
A törvény 455. §-a taxatív módon felsorolja azon kérdéseket, melyek összekapcsolhatóak a házasság felbontása iránti keresettel, ezen kérdések egy eljáráson belül tárgyalhatók, újdonság azonban, hogy a felsorolás ne...
Hazánk szerződéses gyakorlatában igen jelentős szerephez jut manapság a felek kölcsönös és egybehangzó megállapodása egy esetleges jogvitával kapcsolatban. A felek között kialakult jogviták megoldására elsődlegesen egyeztető tárgyalások, illetve azok sikertelensége esetén mediátor vagy közvetítő bevonásában szoktak megállapodni a felek. Ez a kikötés rendszerint a szerződések részévé válik, de sajnos ilyen formájában meglehetősen bizonytalan tartalommal és jelentős kockázatokkal is bír. Abban ...
A zálogjoggal legtöbben találkozunk életünk során, ha máskor nem is, akkor egy ingatlanvásárlás keretein belül, hiszen a vételár megfizetéséhez kölcsönt folyósító bank rendszerint jelzálogjogot alapít a megvásárolt ingatlanon.
A zálogjogra vonatkozó szabályokat a Ptk. dologi jogi könyvében találjuk meg, a korlátolt dologi jogok között elhelyezve. A törvény fő törekvése, hogy a zálogjog oly módon segítse a hitelfelvételt, hogy hatékony biztosítékot nyújtson a hitelező számára, ugyanakkor me...
Mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező személyek esetében egyre sűrűbben találkozunk olyan esetekkel, amikor a mozgáskorlátozott személy egyáltalán nem, vagy nem jó helyre teszi ki az igazolványát az autóba, megbüntetik, és utólag akarja a büntetést annulálni az igazolvány bemutatásával.
Sajnos azonban ez nem ilyen egyszerű, és az alábbiakat kell figyelembe venni.
A fővárosi parkolási rendelet akként szól, hogy a mozgáskorlátozott kedvezményt akkor kell alkalmazni, ha „a mozgásában ...