A munkaügyi perek többségét a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben indított perek teszik ki, amelyekkel összefüggésben, a köztudatban először a munkáltató által gyakorolt felmondási jog és azok következményei merülnek fel. Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor a munkaviszony munkavállaló általi megszüntetésről és annak jogkövetkezményeiről sem.  A jelen cikkünkben sorra vesszük, hogy melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyekre akár munkavállalóként, akár munkáltatóként...
A cafeteria, azaz a béren kívüli juttatás adása nem kötelező, csupán lehetőség: mindig a munkáltató döntheti el, hogy milyen mértékben, milyen időközönként adja a munkavállalói részére, és hogy azok mely cafeteriaelemek közül választhatnak. Amennyiben viszont úgy dönt a munkáltató, hogy ad cafeteriát, nem árt odafigyelnie az egyenlő bánásmód követelményének a megtartására is. Bevett gyakorlat ugyanis, hogy a munkáltatók a cafeteriaszabályzatban kizárólag a teljes munkaidőben és/vagy hat...
A minimálbér fogalmát nem kell nagyon magyarázni: köztudott, hogy ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, akkor munkabérének legalább a minimálbér összegét el kell érnie. De mi a helyzet a garantált bérminimummal? Mennyivel több, mint a minimálbér? Milyen munkakörben kell dolgozni ahhoz, hogy jogosulttá váljon rá a munkavállaló? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ. A munka törvénykönyve felhatalmazza a kormányt arra, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bé...
A Munka Törvénykönyve alapelvként fogalmazza meg a munkaviszony alanyainak kölcsönös együttműködési kötelezettségét, valamint a munkavállaló számára általános követelményként írja elő a munkára képes állapotban történő megjelenést, valamint a munkaideje alatti rendelkezésre állást. A munkavédelemről szóló törvény szerint a munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával v...
Egyes munkáltatóknál bevett gyakorlat, hogy az állásinterjúk során vagy azt követően – de még a tényleges munkaviszony létesítése előtt – egy-egy próbanapot vagy akár próbahetet kívánnak eltöltetni a leendő munkavállalóval azért, hogy a munkavállalót és a munkavégzését megismerjék. Noha egyes szektorokban általános jelleggel alkalmazzák a próbanap intézményét, nem árt tisztában lenni azzal, hogy mikor válik jogellenessé a próbanap alkalmazása és milyen jogi buktatókat jelenthet a munkáltat...
A köztudatban számos téves információ kering azzal kapcsolatosan, hogy a részmunkaidő milyen befolyással van a nyugdíjkorhatár betöltésére, illetve a nyugdíj összegére. Figyelemmel arra, hogy a nyugdíjjogszabályok értelmezése nem könnyű feladat, cikkünkben igyekszünk tisztázni a kérdést, hogy mi az összefüggés a nyugdíj és a részmunkaidő között. Először is érdemes tisztázni, a részmunkaidőnek nincs jelentősége abból a szempontból, hogy a munkavállaló mikor mehet nyugdíjba: a részmunkaidőbe...
A munkáltatóknak minden körülmények között biztosítania kell munkavállalói részére az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ebbe természetesen beletartozik a megfelelő munkahelyi hőmérséklet fenntartása is, amely különösen a téli időszakra irányadó. Jelen cikkünkben sorra vesszük, hogy mely feltételeket kell biztosítania a hidegre való tekintettel a munkáltatónak akár zárt, akár szabadtéri munkahelyen végezzük munkánkat. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a to...
A munkaviszony megszüntetésének legrugalmasabb – és nem utolsósorban – legbékésebb módja a közös megegyezés, melyet természetesen a munka törvénykönyve is külön nevesít, arra viszont, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kellene szerepelnie, nem ad eligazítást. Az irányadó bírósági gyakorlat értelmében, ha egy megállapodásban a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének az időpontját rögzítik, úgy az közös meg...