Keresett kifejezés: szabó andrea

A Kbt. 76. § (3) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok keretében a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségét, képzettségét és tapasztalatát értékeljék, amennyiben a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára. Ajánlatkérői oldalon tehát elsődleges kötelezettségként jelentkezik, hogy az alkalmazott értékelési részszempont valóban jelentős hatással leg...

A témában írt legelső cikkünkben elhelyeztük a magyar jogrendszerben a szabálytalansági eljárást és definiáltuk az alapfogalmakat. Második cikkünkben ismertettük magát az „elsőfokú” szabálytalansági eljárást. Ezúttal, ahogyan ígértük, az elsőfokú eljárásban megállapított szabálytalansági döntéssel szemben igénybe vehető „jogorvoslat” alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás szabályait ismertetjük, egyúttal – legalábbis egy időre – ezen témával kapcsolatos cikksorozatunkat is lezárjuk. ...

Kati néni (köztisztviselő): „Jegyző Asszony! Nem értem, hogy most akkor nyílt vagy zárt ülés legyen a közbeszes előterjesztés? Eddig mindig nyíltan tárgyalták.” Jegyző Asszony: „Zárt ülésen fogják tárgyalni! Olvastam a Közbesz Blogon egy jó levezetést, hogy miért kell ezt a napirendi pontot zárt ülésen tárgyalni, és meggyőzött, úgyhogy innentől kezdve mindig zárt ülésre visszük be a közbeszerzési tárgyú előterjesztéseket!” Miről is van szó? Az önkormányzati törvény (Mötv.) alapján a kép...

Az üzleti titokra vonatkozó szabályokat a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 európai tanácsi és parlamenti irányelv hazai átültetéséig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47. §-a és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 4. §-a rendezte. Az üzlet...

Az ajánlattevőket gyakran foglalkoztató kérdés, különösen nagyobb értékű ajánlati biztosíték kikötése esetén, hogy milyen esetekben illeti meg az ajánlatkérőt az ajánlati biztosíték, illetve milyen következményei lehetnek az ajánlat visszavonásának. Bejegyzésünkben az ajánlati biztosíték nyújtásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdésekre reflektálunk. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti. Az ajánlati biztosíték az ajánlattevők...

Előző blogcikkünkben röviden bemutattuk a szabálytalansági eljárást, mint sui generis önálló eljárásrendet. Ígéretünket megtartva jelen sorokkal arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk, hogy milyen eljárásban és hogyan születik meg a szabálytalansági eljárások leggyakoribb következménye, a szabálytalansági döntés. A szabálytalansági eljárás megkezdésének feltétele a szabálytalansági gyanú kialakulása. A Kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezetek tagjai (sic!, azaz bármely kormányt...

Korábbi bejegyzéseinkben beszámoltunk a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában 2017 júniusában közzétett útmutatójáról (a továbbiakban: Útmutató), valamint Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei Jogú Városok Szövetsége szakmai álláspontját tükröző példatár (a továbbiakban: Példatár) legfontosabb megállapításairól. Mind az Útmutató, mind pedig a Példatár kiadásának határoz...

A számítási hiba javítása az ajánlatban található pontatlanságok orvoslására szolgáló jogintézmény, melynek célja az érvényes ajánlattétel és a közbeszerzési eljárás eredményességének elősegítése. Hangsúlyozni szükséges, hogy a számítási hiba javításának mellőzése súlyos jogsértésnek minősül, melyre számos határozatot találunk a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) gyakorlatában. A számítási hiba javítása az ajánlati kötöttséget részben feloldó jogintézmény, így al...

Jelen blogcikkünkben arra keressük a választ, hogy mit értünk a közbeszerzési jogban is elkövethető szabálytalanság alatt. A kérdés hallatán sarokba szorítva érezheti magát bárki, hacsak nem vett részt már támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárásban, ajánlatkérői vagy ajánlattevői oldalon. A szabálytalansági eljárásról több blogcikkel is készülünk a Kedves Olvasók részére. Első bejegyzésünkben kísérletet teszünk a szabálytalansági eljárás legfontosabb fogalmainak és az eljárásrend...

Bizonyára számos kedvezményezett részéről felmerült már az a kérdés, hogy kell-e közbeszerezni egy-egy megítélt támogatás felhasználása során. A klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, költségvetési szervek, önkormányzatok stb.) már rutinosan mozognak a hatályos közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabta keretek közt. Azoknak a szervezeteknek azonban, amelyek valamely támogatásra tekintettel válnak támogatott ajánlatkérő szervezetté, alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen esetben ...

Eljött az idő, ütött az óra. 2018. május 25-ével új fejezet nyílt az európai és ezáltal a hazai adatvédelem területén. A GDPR, azaz az Általános Adatvédelmi Rendelet immáron kötelezően alkalmazandó. Dióhéjban mit is jelent ez? Az adatkezelők és adatfeldolgozók jobb elszámoltathatóságát, több adminisztrációs kötelezettséget, erősebb érintetti jogosultságokat, továbbá a nemzeti adatvédelmi hatóságok hatáskörbeli megerősödését. A GDPR-nak számos, a közbeszerzésekre is kiható vetülete van. A k...

Egy korábbi írásunkban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-ának megsértésével összefüggő egyik kizáró okkal, a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjával kapcsolatos jogesettel foglalkoztunk. Ahogy arról a hivatkozott bejegyzésünkben már említést tettünk, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2017 májusában jelentette meg az ajánlatkérő szervezetek számára készült „Kartellgyanús közbeszerzés” című tájékoztató füzetét, tovább...

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) évek óta fokozott figyelmet fordít a (közbeszerzési) kartellekkel szembeni küzdelemre. A GVH sajtóközleménye szerint a 2017 elején megjelent „Kartellgyanús közbeszerzés?” című tájékoztató füzet az ajánlatkérőket hivatott segíteni a kartellek felismerésében és a GVH vizsgálatainak támogatásában, valamint a közbeszerzési eljárásoknak a kartellezés számára kedvezőtlen kialakításában. Jelen bejegyzésünk alapjául a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) közelmúltban...

A régi slágerekből és hirdetésekből jól ismert címbeli szófordulat ugyan nem található meg a közbeszerzési eljárást megindító felhívásokban, de mégis megvan a módja annak, hogy az ajánlatkérő szervezetek a közbeszerzési eljárás befejezéseként a szerződést megkötni kívánó, „komoly szándékú” ajánlattevőre találjanak. Az ajánlati biztosíték jogintézménye – olykor borsos összegekkel - hivatott biztosítani az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségek megtartását. Mindamellett, hogy az ajánla...

Az előző bejegyzésben végignéztük, hogy a közszférából származó támogatás mely esetekben teszi kötelezővé az egyébként az államtól, illetve az önkormányzatoktól függetlenül működő szervezetek számára a közbeszerzést. Ebben a posztban pedig arról lesz szó, hogy mi a teendő akkor, ha megállapítottuk, hogy a kapott támogatás miatt közbeszerzési eljárás lefolytatására leszünk kötelesek. Ahhoz, hogy közbeszerzési eljárást bonyolíthassunk le, regisztrálni kell a szervezetünket a Közbeszerzési...

A közbeszerzési törvény szerint elsősorban az állami vagy önkormányzati szféra szervei, illetve az előbbiekhez kapcsolódó jogképes szervezetek kötelesek a beszerzéseiket közbeszerzés keretében bonyolítani. Szűkebb körben ugyan, de előállhat olyan helyzet, amikor az államtól vagy az önkormányzatoktól független szervezetek, magántulajdonban lévő gazdasági társaságok vagy akár egyéni vállalkozók, illetve őstermelők is kötelesek közbeszerzési eljárás lefolytatására. Ebben a bejegyzésben a k...

A gyakorlat alapján van értelme a szakmai felelősségbiztosítás gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételként történő kikötésének a közbeszerzési eljárásokban? Mi ebben a kérdésben a Közbeszerzési Hatóság álláspontja? A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) d) pontja alapján az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására szakmai felelősségbiztosítás fennállásának igazolását is kérheti az ajánlattevőktől. Bár a 321/2015. (X. 30.) ...

Feláldozható-e az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeke a nyilvánosság és a transzparencia oltárán? A 2015 novemberében hatályba lépett közbeszerzési törvény korlátok közé szorította az üzleti titokra való hivatkozás lehetőségét. A korábbi szabályozáson alapuló gyakorlatban jó néhányszor előfordult, hogy az ajánlattevők – néhány adattól eltekintve – teljes ajánlatukat üzleti titokká nyilvánították, amellyel értelemszerűen sérült a közbeszerzések egyik legfontosabb alapelve, a ...

Nem tudja eldönteni, hogy van-e lehetősége újabb hiánypótlás elrendelésére? Tart egy esetleges jogorvoslattól? Nézzük, mit mond a KDB! A hiánypótlást érintő szabályozás érzékeny pontja a közbeszerzéseknek, mivel alapvető kihatással lehet az ajánlatok érvényességére, a verseny biztosítására, végső soron az eljárás eredményére. Ugyan a szabályozási tendenciák abba az irányba mozdultak, hogy az ajánlatkérők az érvényes ajánlattétel érdekében a lehető legszélesebb körben biztosítsák a hiánypót...

Cége ajánlattevőként vesz részt közbeszerzési eljárásokban? A nem kívánt következmények elkerülése érdekében különösen ügyeljen a megfelelő kommunikációra! A közbeszerzési törvény 2016. év végi módosításának apropóján szeretném felhívni a figyelmet a közbeszerzési eljárás során folytatott elektronikus kommunikáció szabályaira, illetve ezek megtartásának fontosságára, függetlenül attól, hogy ajánlatkérőként vagy ajánlattevőként vesz részt az adott eljárásban. A Kbt. 41. §-ának rendelkezé...