A vállalkozások versenyképességét veszélyeztető munkaerőhiány következtében számos olyan trendnek lehetünk szemtanúi, amelyek alapjaiban változtatják meg az eddig ideálisnak tekintett piaci helyzetet. Ezeket a jelenségeket jól példázza, hogy korábban azt tekintettük normálisnak, ha a nyugdíjba vonuló alkalmazottakat váltották a fiatal munkavállalók, ma már azonban egyre gyakoribb megoldás nyugdíjas korú munkavállalókkal betölteni a megüresedő munkaköröket. A nyugdíjkorhatár eléréséből tehát m...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 8. részt.   Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok (folytatása...) Az előző heti cikkünkben az ingatlannyilvántartási bejegyzésre vonatkozó jogszabályi háttér feltérképezésébe kezdtünk bele, ezen a héten ezt a fejezetet egészítjük ki az alábbi két témakörrel: a változás...
A vállalatfelvásárlásokat számos esetben pénzügyi és jogi átvilágítás (due diligence) előzi meg. Az adatvédelem elvárásainak megerősödésével, elsősorban az általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: GDPR) alkalmazása következtében az átvilágítások lebonyolításának módszerei, szabályai maguk is szükségszerűen változtak. A gazdasági társaságok adatvédelmi tevékenységének fókusza a GDPR kötelező alkalmazásának kezdő időpontját, azaz a 2018. május 25. napját követő érában is főként arra irán...
A nem hasznosítható hulladékot a hulladéktörvényben előírt, környezetkímélő módon ártalmatlanítani kell. A hangsúly természetesen a környezetkímélő módon van, hiszen fontos követelmény, hogy ha a hulladékképződést nem sikerül megelőzni, és az újrahasználat, valamint a hasznosítás sem biztosított, a keletkező hulladék ártalmatlanításával szükségtelenül és túlzottan ne terheljük a környezetet. Ártalmatlanítás alatt értünk minden olyan kezelési műveletet, amely nem hasznosítás. A művele...
A köznyelvben gyakran „eltartási” szerződésként emlegetett szerződések esetében sokszor nem egyértelmű, hogy ezalatt tartási, életjáradéki vagy esetleg öröklési szerződést ért-e az illető. A szerződések hasonlósága miatt nem meglepő a fogalomzavar e téren. Cikkünkben röviden összefoglaljuk a három szerződés főbb különbségeit. Tartási szerződés esetében a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, gondozására köteles, amely kiterjed a tar...
Amennyiben az általános szerződési feltételek (ÁSZF) a szerződés része, annak egyoldalú, nyertes ajánlattevő általi módosítása fokozott körültekintést igényel. A Kbt. nem minden esetben teszi az ajánlatkérő kötelezettségévé, hogy az eljárást megindító dokumentumok között részleteiben kidolgozott szerződéstervezetet is közzétegyen. Így például a Kbt. 114. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a nemzeti eljárásrendben lefolytatandó árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a Kbt. 57...
Egy korábbi cikkünkben (http://jogado.hu/korlatozott-mozgas-korlatlan-buntetes/) röviden körbejártuk azt az esetet, amikor mozgáskorlátozott személyként rendelkezünk ugyan parkolási igazolvánnyal, azonban az a várakozás megkezdésekor nem (kellően) kerül kihelyezésre, és megtörténik a pótdíjazás (parkolási bírság). Ebben a cikkben pedig kitérünk arra, hogy mire számíthatunk, ha nem rendelkezünk mozgáskorlátozottak részére kiállított parkolási igazolvánnyal, és ennek ellenére parkolunk mozgá...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 7. részt. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok Az eddigi bejegyzéseink során már több ízben is rögzítettük, hogy mit sem ér a sok papírgyártás, ha a végtermékek nem alkalmasak arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználásra kerüljenek, méghozzá e...