Szerző: Dr. Hortobágyi Sándor
Ha ingatlant szeretnénk venni, sok esetben akár hetekig, hónapokig tartó keresgélésbe kezdünk, mire megtaláljuk a megfelelőt. Amikor azonban végre rátaláltunk, azonnal szeretnénk magunkat „bebiztosítani”, és igyekszünk megegyezni az eladóval, amelynek egyik fontos eleme, hogy ott helyben, rögtön, pénzt adnánk át az eladónak vagy az ingatlanos kollégának. Mindezt azért, mert köztudott, hogy manapság a gyorsaság rendkívül fontos, csak úgy kapkodják a jó lakásokat.
Járjuk körbe ezt a „cselekm...
Képzeljük el azt a szituációt, amikor úgy döntünk, hogy véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságunknak véget vetünk! Abban a „szerencsés” helyzetben vagyunk (már, ha ilyenkor használható a szerencsés szó), hogy sikerült az összes, a házasság felbontásához szükséges járulékos kérdésben megegyeznünk, úgymint közös gyermek esetén a szülői felügyelet gyakorlásáról, a kapcsolattartásról, gyermektartásról, egyebekben a házassági közös lakás használatáról, illetve igény esetén a házastá...
Ha bútorozottan és gépesítetten bérlünk egy lakást, sok esetben vitaforrás lehet, hogy az elektromos berendezések meghibásodása esetén a javítás vagy a csere költségei kit terhelnek.
Első körben nagyon egyszerűen lehet erre válaszolni: akinek a bérleti szerződés szerint ez a kötelezettsége! Lássuk be azonban, hogy a legtöbb mai bérbeadó nem egy 5-6 oldalas, mindenre kiterjedő bérleti szerződést szokott kötni a bérlővel (rögtön itt hadd jegyezzem meg: milyen kár…), hanem ilyen dolgokról a s...
Amikor két ember összeköti az életét, az többféle joghatás beálltát hívja elő; ezek lehetnek személyi és vagyoni jellegűek. A személyi jellegű jogosítványok közül említendő az együttműködés és a kölcsönös támogatás kötelezettsége, a házasélet és a család ügyeiben való közös döntés, a lakóhely megválasztása, a közös gyermeket érintő kérdésekében való döntés joga, továbbá a névviselés. Vagyoni jogkövetkezmény a közös háztartás fenntartása, a házastársi tartás, a vagyoni viszonyok megváltozása, ...
Mindannyian hallottunk már arról, hogy amennyiben peres eljárást szeretnénk kezdeményezni, illetéket kell fizetnünk. Az illeték mértéke főszabály szerint a pertárgyérték 6%-a. Ha például 3 millió forintot követelünk, 180 000 forint illetéket le kell róni már az eljárás kezdetén.
De mi a helyzet akkor, ha ezt nem engedhetjük meg magunknak, mivel anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy jogainkat bírósági úton érvényesítsük? El vagyunk zárva attól a lehetőségtől, hogy pert indítsunk? A vál...
Legtöbbünk számára ismerős szituáció az, amikor valamilyen tartozást meg kell fizetnünk a jogosult részére. Nem kell egyből valami „vad dologra” gondolni, egy banki kölcsön, egy autó törlesztőrészlete is ilyen tartozás lehet. De természetesen a kevésbé jó szájízű tartozások is ide tartoznak, mint például egy felmondott hitel, amit velünk szemben érvényesítenek vagy egy követeléskezelőnek átadott, netán eladott összeg stb.
A pénzvisszafizetéssel (avagy a pénz megfizetésével) kapcsolatban az...
Eszembe jut a jelen cikkről az a népmese, amelyben a lány jött is meg nem is, hozott is ajándékot meg nem is, fel is volt öltözve meg nem is. Ugyanis ebben a bejegyzésben nem lesz szó semmiféle jogi témájú ügykörről, de azért ez mégis csak egy jogado.hu blogcikk. Hogy is van ez?
Úgy, kedves olvasó, hogy a bejegyzés megírásakor kb. 600 cikk fellelhető már a blogon, ugyanakkor ismereteim szerint a cikkek legnagyobb hányada a kollégák ötleteiből született.
Ezen ötletek alapja sokszor egy k...
Mi alapján kerülhet jogviszonyba két személy? Mi hozhatja létre közöttük a kötelmet, azaz olyan jogi kapcsolatot, amelyben az egyik fél vagy mindkét fél jogosult valamilyen szolgáltatást követelni a másiktól?
A legszélesebb körben ismert ilyen tény a szerződés. Ez evidens. Szerződést kötünk, a szerződés alapján pedig általában a felek kölcsönösen teljesítenek egymás felé valamit. Vételárat termékért. Díjat valamilyen használati jogért. És így tovább.
Vannak más, ún. kötelemkeletkeztető ...