Boldog ember az, akinek annyi egyeurósa van, ahány alkalommal felfüggesztett adószámmal rendelkező gazdasági társasággal találkoztunk cégellenőrzéseink során. Ennek azonban január 1-jétől hivatalosan is vége!
Csak a rend kedvéért említem meg, hogy az adószám felfüggesztésének szankciójával járt egyebek mellett az is, ha a NAV egy cég székhelyén végzett helyszíni eljárás során tudomást szerzett arról, hogy a cég nem található a székhelyén.
A 2018. január 1-jén hatályba lépett új szabályo...
Kategória: Cégjog
Sokszor találkozunk manapság azzal a problémával, hogy a gazdasági társaságokban a tulajdonosok nem mindig értenek egyet egymással, eltérő célok mentén kívánják irányítani a cégüket, és így érdekellentétek alakulnak ki. Mivel a gazdasági társaságok döntéshozatala főszabály szerint többségi elven nyugszik, így gyakran fordul elő az, hogy a tulajdonosok kisebb hányadának érdeke sérül, és akaratuk részlegesen sem tud érvényesülni.
Erre az esetre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tö...
Sok korlátolt felelősségű társaság nem tett eleget a kötelező törzstőke felemelési kötelezettségének, ezért a cégbíróságok sorra indítják a mulasztó cégekkel szemben a törvényességi felügyeleti eljárásokat. Érdemes odafigyelni a határidőkre, mert ha nem lép időben a társaság, az súlyos következményekkel járhat!
A korlátolt felelősségű társaságok számára a kötelező törzstőke felemelésére meghatározott határidő már lassan egy éve lejárt, így a cégbíróság felügyeleti jogkörében eljárva sorra ...
Vállalkozók széles körében ismert, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (avagy közismert, rövidített nevén: „kata”) rendkívül kedvező adózási módot biztosít számukra. Összehasonlítva ugyanis a szokásos adózási formákkal, bátran állítható, hogy a kisadózók ezzel az adózási móddal számos közteher megfizetésétől mentesülnek, a rájuk vonatkozó enyhébb adminisztrációs terhekről nem is beszélve.
Sokan éppen emiatt vissza is élnek ezzel az adózási formával: abból a célból, hogy csökkentsék...
A 2018-as év eddig rengeteg új jogszabályt és kötelezettséget hozott el számunkra, és jelen cikkünkben is szeretnénk egy új, adott esetben bírságolható kötelezettségre felhívni a figyelmet, amelynek ismerete elengedhetetlen a gazdasági társaságok számára. A 2017. évi CL. törvény, vagyis az új adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: „Art.”) 1. sz. melléklet 1.24. rendelkezése értelmében 2018. január 1-jétől a cégbírósági bejegyzésre kötelezett személyeknek írásban kell bejelenteniük a ...
Korábbi cikkünkben is hivatkoztunk már rá, de a jelen írásunk alkalmával is kiemelnénk, hogy a dinamikusan növekedő tendenciát mutató piacok miatt, a nagyobb vállalatok nem elégszenek meg egyetlen társaság (meg)alapításával, működtetésével, továbbá felfut(tat)ásával. A tényleges tőkével rendelkező befektetők nagyobb területek lefedése érdekében – gyakran a saját országuk határait is átlépve – társaságok egész globális hálózatát, azaz vállalatcsoportokat hoznak létre a magasabb profit érdekébe...
Egyre elterjedtebb, hogy a cégtulajdonosok a korábban már rendesen leadózott jövedelmükből ún. ázsiós tőkeemelést hajtanak végre a cégben.
Az ázsiós tőkeemelés úgy megy végbe, hogy a cégtulajdonosok által a cég részére teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik része pedig a tőketartalékba kerül.
Az esetleges kétszeres szja-fizetés elkerülése érdekében a cégtulajdonosoknak erősen ajánlott, hogy az ily módon végrehajtott tőkeemelés során kiemelt figyelmet for...
Jelen cikkünkkel kívánjuk felhívni a figyelmet a Cégkapu szolgáltatással kapcsolatban felmerült halasztásra, illetve egy átmeneti időszak bevezetésére. A jogalkotó az Ügyfélkapuról való elektronikus átállást egy átmeneti időszak bevezetésével kívánja egyszerűbbé, gördülékenyebbé tenni a cégek számára.
Az újdonság részletezése előtt azonban tisztázzuk, hogy tulajdonképpen mi is az a Cégkapu. A Cégkapu egy közös elektronikus postafiók a gazdálkodó szervezetek számára, ahol minden érintett és...