Ahogyan elhunyt magánszemélyek esetén póthagyatéki eljárást indíthatunk a hagyatéki eljárás befejezése után előkerült vagyontárgyak sorsának rendezése érdekében, úgy cégek esetében vagyonrendezési eljárás folytatható le a jogutód nélkül megszűnt és a cégnyilvántartásból törölt cég később előkerülő vagyonának rendezése ügyében.
A vagyonrendezési eljárás egy polgári nemperes eljárás, melyet a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék folytathat le. Az eljárás indul...
Kategória: Cégjog
Korábbi cikkünkben az M&A tranzakciókat, illetve annak két megvalósulási formáját a „share deal” és az „asset deal” jellegű ügyleteket ismertettük általánosságban. Jelen bejegyzésben a share deal jellegű ügyletek körében a társasági jogutódlással megvalósuló felvásárlásokat mutatjuk be, ahol a felvásárló cég tulajdonosai a céltársaságot valamelyik cégjogi jogutódlási forma útján szerzik meg.
A Ptk. a társasági jogutódlásnak három típusát határozza meg: átalakulás, szétválás és egyesülé...
Tekintettel arra, hogy a Magyarországon hatályos jog szerint a kft. tagjának a társasággal szembeni kötelezettsége csak a törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki, ezért kialakult az az általános tévhit, hogy a kft. tagja akármit megtehet, hiszen a hitelezők követelésének kielégítéséért minden esetben kizárólag a társaság felel.
A magyar polgári jog azonban a tagi felelősséget a hitelezővédelmi érde...
2018. július 1. napján lép hatályba a cégtörvény módosítása, amely számos ponton módosítja, egyszerűsíti a végelszámolásra vonatkozó szabályokat, csökkenti a cégeket terhelő kötelezettségek körét.
A módosítások jelentős része az egyszerűsített végelszámolás szabályaihoz kapcsolódik. A módosítás egyik jelentős újdonsága, hogy kiszélesíti az egyszerűsített végelszámolás igénybevételének lehetőségét.
Az eddigi szabályok szerint egyszerűsített végelszámolást kizárólag a közkereseti társaság...
A magyar jogi nyelvezetben is meghonosodott és gyakran használt „merger and acquisition” kifejezés magyar megfelelőjeként a vállalatfelvásárlások jogát szokás használni. A fúzióknak is nevezett tranzakciók számos ügylettípust foglalnak magukban. Alapvető elhatárolási szempont lehet, hogy „share deal” vagy „asset deal” jellegű ügylet megkötésében állapodnak meg az érintett felek. A „share deal” jellegű tranzakciók során az egyik vállalkozás a másikat bekebelezi vagy felette – közvetve vagy köz...
Bár a jogszabályi változásoknak már idén januártól meg kell felelni, a nyilvánosságban viszonylag kis publicitást kaptak a szociális szövetkezetek működését érintő új követelmények.
Ez nyilván jórészt annak tudható be, hogy a szövetkezeti szcéna valahol félúton helyezkedik el a gazdasági társaságok és a társadalmi szervezetek világa között, de hazánkban így is nagyon sok olyan szociális szövetkezet működik, amelyeket érintettek a jogszabályi módosulások, azonban azoknak – tapasztalataink s...
Manapság gyakran vetődik fel a kérdés ügyfeleink körében, hogy milyen „olcsó” vállalkozási formában kezdjék el jövedelemszerzésre irányuló üzleti terveiket megvalósítani. Ennek kapcsán szeretnénk tisztázni az egyéni vállalkozó és az egyéni cég kapcsolatát. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) szerint természetes személy Magyarországon üzletszerű gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként is végezhet. Az egyéni vállalkozói tevékeny...
Általánosságban elmondható, hogy a jogi személy ügyvezetését a jogi személy tagjai, illetve alapítói ellenőrzik annak tükrében, hogy a cég érdekeinek és céljainak szem előtt tartásával végzik-e a tevékenységüket. Ugyanakkor felmerülhet olyan eset is, amikor a tagok létszáma, a cég tevékenységében való érdekeltség alacsony hányada vagy az egyéb szükséges információk hiánya miatt a tagok és az alapítók nem alkalmasak a cég ellenőrzésének közvetlen gyakorlására. Ebben az esetben a Polgári Törvén...