Cikkünk első két részében röviden szót ejtettünk a zálogjog kapcsán a törvényi szabályozás fő törekvéséről, a zálogjog megalapításáról és a zálogjogosult ún. kielégítési jogának megnyílásáról. Emellett általánosságban szóltunk arról, hogy a zálogjogosultnak milyen törvény adta lehetőségei vannak arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti, majd ezek közül részletesen megvizsgáltuk a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítésének es...
Kategória: Követeléskezelés
Ügyfeleink jogvitáinak rendezése, kezelése során gyakran találkozunk olyan esettel, amelyben külföldi elem is található. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy az egyik félnek külföldi vagyon áll a rendelkezésére, amelyre akár egy sikeres peres eljárást követően végrehajtási eljárás kezdeményezhető. Az ilyen esetekben, a külföldi végrehajtási eljárás lefolytatása legtöbbször nehézkes, és hosszú időt vesz igénybe. Még a nem vitatott követelések tekintetében is a – peres útra terelt – jogvitákat l...
A gazdasági társaság adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban Cstv.) 38. § (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjában meg kell szüntetni. Ez a bekezdés rendelkezik arról is, hogy a végrehajtási eljárásban a felszámolás közzétételét megelőzően befolyt, de addig még ki nem fizetett pénzeszközöket a végrehajtó köteles a felszámoló részére átadni.
Felmerül azonban a kérdés, ho...
A címben szereplő kijelentés ugyan kissé nagyvonalú, de alapvetően leszögezhető, hogy nincs olyan abszolút jogi rendelkezés, amely megtiltaná, hogy egy már jelzálogjoggal terhelt ingatlanra újabb terhet jegyeztessünk be. Természetesen ennek üzleti kockázati lehetőségeit mindig mérlegelni kell, azonban most nézzük a fenti kérdés jelentősebb jogi vonatkozásait!
A jelzálogjog azt jelenti, hogy a követelés biztosítására szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést ...
Bizonyára mindenki hallott már az elévülés jogintézményéről.
Az elévülés leegyszerűsítve az időmúlás jogkövetkezménye, vagyis ha valaki meghatározott időn belül – főszabály szerint ez 5 év, de mint mindig, itt is vannak kivételek – nem tesz semmilyen intézkedést a követelése érvényesítése érdekében, a követelés az időmúlás eredményeként bírósági úton érvényesíthetetlenné válik (ez önmagában nem jelenti azt, hogy az adós önként nem teljesítheti pl. a fizetési kötelezettségét, amit később az...
Megváltozott a lakhelye? Nem tett eleget bejelentési kötelezettségének? Előfordulhat, hogy Ön ellen is éppen egy végrehajtási eljárás folyik, mégsem tud róla. Nem ritka az eset, mikor az adós csak a végrehajtási eljárásban értesül arról, hogy ellene egyáltalán bármiféle eljárást kezdeményeztek, vagy a legmerészebb esetben még az sem volt előtte ismeretes, hogy egyáltalán tartozása áll fenn.
Azonban ebben az esetben sincs veszve minden, ugyanis létezik egy jogintézmény, mellyel orvosolni tu...
A központi hitelinformációs rendszer (röviden „KHR”) a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények által közösen fenntartott információs rendszer és adatbázis.
A KHR egy pozitív adóslista, amely a hitel- és hitel jellegű szerződéseket tartja nyilván, mind magánszemélyek, mind pedig cégek vonatkozásában és ezen túlmenően kezeli a szerződésekhez tartózó események, fizetési késedelmek, mulasztások, csalások, visszaélések adatait is.
A KHR a korábban BAR-lista néven köztudatba került ny...
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény értelmében a felszámoló a felszámolás kezdetétől a felszámolás alatt álló társaság cégképviseletére jogosult személy és egyúttal a felszámolás során ő az a személy, aki felel azért, hogy a társaság vagyonát a hitelezők érdekeit szem előtt tartva értékesítse. Ennek keretében a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjétől nem csupán a tevékenységet lezáró mérleget veszi át, hanem többek közt a tá...