A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében röviden ismertettük a törvénybe foglalt házassági vagyonjogi rendszereket. Jelen bejegyzésben a házassági vagyonjog alapjával, a házassági közös vagyon fogalmával foglalkozunk. Házastársi vagyonközösség, vagyis törvényes vagyonjogi rendszer esetén a vagyonközösségen belül több alvagyont különböztetünk meg, a közös vagyont, valamint az egyik és a másik házastárs különvagyonát. A házastársi vagyonközösség szempontjából tehá...
Eszembe jut a jelen cikkről az a népmese, amelyben a lány jött is meg nem is, hozott is ajándékot meg nem is, fel is volt öltözve meg nem is. Ugyanis ebben a bejegyzésben nem lesz szó semmiféle jogi témájú ügykörről, de azért ez mégis csak egy jogado.hu blogcikk. Hogy is van ez? Úgy, kedves olvasó, hogy a bejegyzés megírásakor kb. 600 cikk fellelhető már a blogon, ugyanakkor ismereteim szerint a cikkek legnagyobb hányada a kollégák ötleteiből született. Ezen ötletek alapja sokszor egy k...
Több korábbi cikkünkben foglalkoztunk már a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Most pedig megvizsgáljuk azt az igen fontos kérdést, hogy vajon minden esetben fizet-e a biztosító, ha autóval kárt okozunk. A fenti kérdésre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 12. § rendelkezése alapján igen könnyen és egyszerűen megadhatnánk a választ. Hiszen a jogalkotó egyértelműen rögzíti, hogy a biztosítás a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra terjed k...
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében a házassági vagyonjogi rendszerek bemutatásával foglalkozunk. A törvény a házassági vagyon rendezése tekintetében két főszabályt állapít meg. Egyrészt előírja, hogyha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. Másrész rögzíti, hogy a házasulók és a házastársak egymás közötti va...
Mi alapján kerülhet jogviszonyba két személy? Mi hozhatja létre közöttük a kötelmet, azaz olyan jogi kapcsolatot, amelyben az egyik fél vagy mindkét fél jogosult valamilyen szolgáltatást követelni a másiktól? A legszélesebb körben ismert ilyen tény a szerződés. Ez evidens. Szerződést kötünk, a szerződés alapján pedig általában a felek kölcsönösen teljesítenek egymás felé valamit. Vételárat termékért. Díjat valamilyen használati jogért. És így tovább. Vannak más, ún. kötelemkeletkeztető ...
Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésével jelentősen átalakult a hazai ügyvédség helyzete, az új jogszabály sok újdonsággal szolgált a hatékonyság jegyében. A korábban már említett továbbképzési kötelezettségen kívül az „új” ügyvédi törvény további újdonsága az ügyvédasszisztensek nevesítése. Jelen blogbejegyzésünkben az ügyvédasszisztensek tevékenységéről és kiemelt jelentőségéről kívánunk röviden...
A házasság felbontásához törvényszerűen kapcsolódó jogi procedúra szerves részét képezi a gyerektartás kérdése, mint a válás egyik legalapvetőbb kérdése. A hatályos törvény különbséget tesz kiskorú, valamint nagykorú gyermek tartása között, azonban tekintettel arra, hogy a kiskorú gyermek tartása a házasság felbontása során sokkal hangsúlyosabb szerepet élvez, ezért jelen cikkünkben a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdésekre térünk ki. Ahogyan azt korábbi cikkünkben megírtuk, a...
Az új polgári perrendtartás (Pp.) megalkotásának az egyik célja a professzionális pervitel megteremtése volt, amelyre tekintettel a Pp. a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb precizitást követel meg a felektől és különösen a jogi képviselőktől. A fokozott szakmai és adminisztratív elvárások folytán növekedett az egy-egy ügyre átlagosan fordítandó munkaórák száma is, amely így végső soron a felek által viselendő perköltség növekedését is eredményezi. A peres eljárások lerövidítésére vagy akár...