A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk jelen, utolsó bejegyzésében a házastársi közös vagyon megosztását mutatjuk be. A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó igény a vagyonközösség megszűnésével nyílik meg. Az életközösség megszűnhet a felek elhatározásából, valamint valamely házas fél halála folytán is. Amennyiben a vagyonközösség ez utóbbi módon szűnik meg, úgy ez a jog a házastársak vagy valamelyik házastárs örökösét is megilleti, azzal a feltétellel, hogy a vagyon...
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2018. július 4-én került kihirdetésre a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról szóló 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a pilóta nélküli légi járművekre („drónok”) vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. A Rendelet IX. melléklete meghatározza a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó legalapvetőbb követelményeket, to...
Valószínűleg a legtöbben úgy élik le az életüket, hogy nem találkoznak a követelést terhelő zálogjog kérdéskörével. Azonban, ha mégsem vagyunk ilyen szerencsések, és netalán egy velünk szemben fennálló követelésre az arra jogosult zálogjogot alapít, úgy könnyen megüthetjük a bokánkat, ha legalább alapszinten nem vagyunk tisztában a szabályokkal. Képzeljük el az alábbi esetet! Rudolf az egyedülálló söralátét-gyűjteményének kiállításához szeretne vitrines szekrényeket rendelni egy cégtől....
Amikor két ember összeköti az életét, az többféle joghatás beálltát hívja elő; ezek lehetnek személyi és vagyoni jellegűek. A személyi jellegű jogosítványok közül említendő az együttműködés és a kölcsönös támogatás kötelezettsége, a házasélet és a család ügyeiben való közös döntés, a lakóhely megválasztása, a közös gyermeket érintő kérdésekében való döntés joga, továbbá a névviselés. Vagyoni jogkövetkezmény a közös háztartás fenntartása, a házastársi tartás, a vagyoni viszonyok megváltozása, ...
Mindannyian hallottunk már arról, hogy amennyiben peres eljárást szeretnénk kezdeményezni, illetéket kell fizetnünk. Az illeték mértéke főszabály szerint a pertárgyérték 6%-a. Ha például 3 millió forintot követelünk, 180 000 forint illetéket le kell róni már az eljárás kezdetén. De mi a helyzet akkor, ha ezt nem engedhetjük meg magunknak, mivel anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy jogainkat bírósági úton érvényesítsük? El vagyunk zárva attól a lehetőségtől, hogy pert indítsunk? A vál...
A Ptk. szabályai szerint, amennyiben több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy ezt a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézk...
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos jelen bejegyzésünkben a házastársi vagyonjog körében a házastársi vagyonközösség megszűnésének jogszabályi kereteit mutatjuk be. A törvény tételesen felsorolja a vagyonközösség megszűnésének eseteit. A törvény úgy rendelkezik, hogy a házassági vagyonközösség megszűnik, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják, bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti vagy a házassági életközös...
A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk előző részében bemutattuk a vagyonközösséghez tartozó közös, valamint a különvagyoni jellegű vagyontárgyak használatának és kezelésének jogszabályi kereteit. Jelen bejegyzésünkben a vagyonközösséghez tartozó közös vagyoni jellegű vagyontárgyakkal való rendelkezés szabályait ismertetjük részletesen. A közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a törvény két idősíkot határoz meg. Egyrészt meghatározza az életközösség fennállása alatt a k...