Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a jelen írásban kizárólag jogi aspektusai alapján tájékoztatom a nagyérdeműt egy érdekes kérdésről és jogelvi dilemmáról, semmiféle erkölcsi állásfoglalást nem kívánok tenni az ügyben. A cikk az 1/2019. (II. 13.) AB határozat rendelkezésein alapul. Történeti tényállásunk szerint bizonyos személyek 2017. április 17-én a Budapest V. kerületi Szabadság téren található szovjet hősi emlékművet több alkalommal narancssárga színű festéket tartalmazó luftball...
Az új Ptk. rendszerében a követelés elévülését a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése abban az esetben szakítja meg, ha az ügyben a bíróság eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. A fenti szabály több kérdést is felvet, miszerint, milyen eljárás szakítja meg az elévülést, csupán a keresetindítás vagy a fizetési meghagyás is, hiszen a fizetési meghagyás iránti kérelmet a közjegyző előtt kell előterjeszteni, és egyáltalán mikor kezdődik újra ...
Cikksorozatunk első részében a sajtó-helyreigazítás egyik legfontosabb kérdését vettük górcső alá: mi a különbség a tényállítás és a véleménynyilvánítás között, hogyan lehet különbséget tenni kétséges esetben.  A második részben ismételten a sajtó-helyreigazítás gyakorlati oldalával foglalkozunk: hogyan lehet sajtó-helyreigazítást kérni, milyen határidőkre kell odafigyelni. Ha az előző cikkünkben leírtak alapján megbizonyosodtunk arról, hogy személyünket érintően valamely médiatartalomban...
Mindenkinek ismerős lehet a vis maior fogalma, több kontextusban lehet róla hallani. Jelen cikkünkben arra keresünk iránymutatást, hogy jogi értelemben mikor lehet releváns e fogalom, illetve mit is értünk alatta. Bár a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a vis maior fogalmát definíciószerűen, konkrétan nem határozza meg, sokszor hivatkozunk rá szerződéses vagy akár szerződésen kívüli kapcsolatokban is valamilyen kötelezettség, vagy akár felelősség alóli mentesülés körében. És valóban, a vis maior...
Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk már az EU digitális egységes piac stratégiájának több elemével is: a 2018. december 3. napjától alkalmazandó Geo-blocking rendelettel és a 2018. március 20. napjától alkalmazandó Hordozhatósági rendelettel. A digitális egységes piac elérésére irányuló stratégia 16 célzott intézkedést rögzít, amelyek három pillérre épülnek. A fent hivatkozott rendeletek az első pillérbe tartozó normák közé tartoznak, amelyek célja az internetes termékek és szolgáltatás...
Na, még mit nem! – gondolhatja a szerkesztőség, akitől a sérelmet szenvedett fél helyreigazító közlemény közzétételét kérte, miután magazinuk címlapján valótlan tényeket közöltek róla. A szerkesztőség aggodalma érthető, hiszen rendkívüli módon aláásná a lap tekintélyét, ha rögtön a címlapon azzal találkozna az olvasó, hogy „Elnézést kedves olvasóink, korábbi lapszámunkban valótlanságokat állítottunk X személyről”. Ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy a sérelmet szenvedett személy tekintélyé...
Jogalkotási kötelezettségének az utolsó pillanatokban eleget téve módosította az Országgyűlés a védjegytörvény számos rendelkezését, melyek közül a grafikai ábrázolhatóság kritériumának eltörlését választottuk jelen cikkünk témájává. A 2019. január 1. napjától hatályos módosításokat a 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv indukálta, melynek elsődleges céljaként a közösségi tagállamok védjegyjogi szabályainak egységesítését és egyszersmind a védjegyjogi rendszerek korszerűsítését...
Korábbi cikkünkben (itt) részletesen írtunk az öröklési szerződésről, amely a tartási szerződésnek egyik rokon intézménye. Jelen bejegyzésben a tartási szerződés fontosabb jellemzőire kívánunk rávilágítani akként, hogy sorravesszük e szerződéstípus egyes szakaszait. A törvény úgy fogalmaz, hogy tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles....