A Kormány előterjesztése nyomán a termőföldek és az erdők átlátható tulajdonosi rendszerének, és az optimális birtokszerkezet kialakítása érdekében az Országgyűlés 2020. július 3-án elfogadta a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényt. A 2021. január 1. napján hatálya lépő törvény célja a magyar agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátját képező osztatlan közös föl...
Mikor két ember úgy dönt, hogy összeköti az életét, a boldogító igen kimondásának gyakorlásán kívül egyéb dolgokra is gondolniuk kell. Mégpedig arra, hogy a házasságuk, amit kötni kívánnak tényleg érvényes lesz-e és valójában házasságot köthetnek-e egymással. A házasság akkor jön létre, hogyha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető. Amennyiben a kölcsönös kije...
A szülői felügyelettel kapcsolatos rendelkezések tekintetében a Ptk. meghatározó szabályokat fenntart, ugyanakkor bizonyos szintén meghatározó kérdésekben változásokat hoz, és alapvetőek a szerkezeti változtatások. Ami a szülői felügyelet tekintetében kodifikált változásokat illeti, ezek részben elvi, részben gyakorlati jelentőségűek. Kiemelt súlya van annak – tekintve, hogy a mindennapok családjogában használt terminológia változását is maga után vonja –, hogy ha a szülők között kell dönt...
Érdekes, de nem ritka eset, ha egy ingatlant az elhunyt szüleik örökösei már sok-sok éve, jóhiszeműen sajátjukként használnak, de a hagyatéki eljárás során derül ki, hogy az az ingatlan-nyilvántartás szerint nem is képezi tulajdonukat, hanem még egy korábbi tulajdonos szerepel a közhiteles adatbázisban. Ennek oka leggyakrabban az, hogy korábban elmaradt egy, az ingatlanra vonatkozó tranzakció, általában adásvétel bejelentése, a tulajdonjog bejegyzése, bár az ügylet teljes mértékben lezajlo...
A Ptk. rendelkezései szerint a határozatlan időre kötött bérleti szerződést bármelyik fél rendes felmondással megszüntetheti. Ezzel szemben a határozott időtartamra és a meghatározott feltétel bekövetkeztéig – például a bérbeadó vagy a bérlő élete végéig szólóan – létrehozott bérleti jogviszonyt törvény vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondással megszüntetni nem lehet. A tilalom ellenére a Ptk. 6:339. § (2) bekezdése mégis úgy szól, hogy a határozott időre kötött s...
A nyári időszakban a különböző átmeneti, pár napos munkák gyakoribb megjelenése okán a jelen cikkünkben az egyszerűsített foglalkoztatás fő szabályait, valamint a veszélyhelyzet megszüntetését követően is fennmaradó, a 2020-as évre irányadó új, kedvezményes szabályokat ismertetjük. Az egyszerűsített foglalkoztatás célja, szabályai A szabályozás célja az, hogy rugalmasabb munkajogi szabályokat nyújtson az idényjellegű, pár napos munkát igénylő foglalkoztatás esetén, egyszerűsítve így a k...
Megjelent az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló rendeletet módosítása. Cikkünkben elsősorban a lényeges változtatásokat vesszük górcső alá, de az alapvető szabályokkal foglalkozó korábbi írásainkra is utalunk. Bevezetés Széles körben ismert, hogy az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján egyes termékekre kötelező jótállás vonatkozik. A jótállásra kötelezett a jótállás i...
Az Országgyűlés 2020. június 16. napján megszavazott törvénnyel felhívta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet szüntesse meg. Ezzel egyidejűleg elfogadta a „veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” szóló salátatörvényt, amely számos, a veszélyhelyzet alatt kormányrendelettel kihirdetett jogszabály továbbélését teszi lehetővé. Cikkünkben egy fontos társasági jogi témát érintünk: a külföldi befektetések korlátozásával kapcsolatos szabályokat...