A témakörben született előző cikkemben annak jártam utána, milyen feltételekkel engedik a perjogi szabályok az érintett engedélye nélkül készített kép- és hangfelvételek bizonyítékként történő felhasználását a peres eljárás során. Ugyanakkor az ilyen jellegű, engedély nélküli felhasználás kárvallottja nem mindig elégszik meg azzal, hogy a perbeli felhasználással szemben kézzel-lábbal tiltakozzék, hanem személyiségi jogi perben igyekszik elégtételt venni az elszenvedett jogsérelemért. Jelen ci...
Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt az agrártörvénycsomagot, amely többek között módosította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) és az Fétv.-t. A módosítások egy része 2024. január 1-jén már hatályba lépett, néhány szabály azonban csak április 1-től volt irányadó. Cikksorozatunkban ezeket a változásokat vizsgáljuk meg és mutatjuk be a témában érdekeltek számára.
2024. január 1-jén lépett hatályba a...
Korábbi közbeszerzési tárgyú cikkeinkben – más-más aspektusból (pl. viszonyítási alapok, objektivitás követelménye) – már foglalkoztunk az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának témakörével. Jelen cikkünkben az árindokolás-kérés során érvényesülő korlátokkal, valamint az árindokolás kapcsán az érvénytelenné nyilvánítást meg nem alapozó egyes esetekkel foglalkozunk a Közbeszerzési Döntőbizottság D.145/2024. számú határozatának (a továbbiakban: Határozat) rövid elemzése révén. Megjegyezzük, hog...
A szerencsejátékok kedvelőit és a nyeremények hétről hétre történő halmozódása során az ország lakosságának egy nagyobb részét tartják izgalomban a heti ötöslottó-sorsolás során kihúzott számok. Sokan reménykednek abban, hogy ha eltalálják a nyerő kombinációt, akkor az életük alapjaiban megváltozik. Az Ötöslottó legelső sorsolása 1957. március 7-én volt, és a cikk írásakor a legnagyobb eddigi nyereményként a 6.523.768.955 forint összeget tartották nyilván. De milyen szabályok vonatkoznak erre...
Egy korábbi blogbejegyzésben ismertettünk néhány lényeges előírást a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételi szabályaival kapcsolatosan. Ezek a díjfizetésre, és annak esetleges elmulasztására vonatkozó főbb előírások voltak. Ebben a második részben bemutatjuk, milyen előírások vonatkoznak az érintett hulladékok gyűjtésére és tárolására.
A települési hulladékot az ingatlanhasználónak
a hulladék képződésének helye szerinti ingatlan területén vagy
a hulladé...
2014. március 15. napján lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és annak egyik újdonsága, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének hazai jogba való ültetése.
Jelen cikknek nem a bizalmi vagyonkezelés részletes ismertetése a célja, ennek megfelelően csak röviden utalok arra, hogy az egyébként egyre szélesebb körben is ismert jogintézménynek mi a jogszabályokból kiolvasható lényege és jogalkotói célja.
A Ptk. definíciója szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyon...
A hatályos jogszabályok különböző garanciális indokokból írják elő, hogy a szerződést írásba kell foglalni. Hagyományosan ebbe a kategóriába tartoznak az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések, ideértve az ilyen célú előszerződést is – az ilyen szerződések érvényesen csak írásban jöhetnek létre.
Előfordul azonban az is, hogy az alaki követelmény nem magához a szerződéshez kapcsolódik, hanem a szerződés által célzott jogkövetkezmény kiváltásához szükséges további jogi té...
Polgári peres eljárások előkészítése során visszatérően merül fel annak dilemmája, hogy megtiltható-e a fénykép/videó/hangfelvétel bizonyítékként való felhasználása, ha annak elkészítéséhez a „szereplő” nem adott hozzájárulást. A kérdés tisztázásához a Kúria frissen publikált eseti döntése (BH2024. 209.) nyújt támpontokat.
A problémakör jogi kiindulópontja egyszerű: a Ptk. 2:48. § (1) bekezdése alapján képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájár...