Gyakran tapasztaljuk, hogy a személyes adatkezeléssel járó üzleti tevékenységhez kapcsolódó dokumentumokban (ÁSZF-ek, részvételi szabályzatok, impresszumok) az adatkezelők az adatvédelem kérdéskörét a címben idézett nyilatkozattal igyekeznek letudni. Haladó szinten ez a deklaráció kiegészül még a GDPR vagy az Infotörvény megemlítésével, amely a témakörben való jártasság fokmérőjeként is szolgálhat a nagyközönség előtt.
Az ötlet feltehetően a polgári jogi viszonyok diszpozitív jellegére tekin...
Jövőre már csak elektronikus aláírással lehet ingatlanügyletet kötni
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2023.08.17 | Ingatlan
Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az új ingatlan-nyilvántartási törvény alapelveivel, egy másikban pedig külön a nyilvánosság alapelvével, melyeket ezúton is ajánlunk a Tisztelt Olvasó szíves figyelmébe. Jelen cikkünkben tovább boncolgatjuk az ingatlan-nyilvántartási törvényt, elmerülünk annak rejtelmeiben. Témánk ezúttal az elektronikus aláírás és az új ingatlan-nyilvántartás kapcsolódása.
Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy a hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI....
2008 óta az ingatlannal foglalkozó szakemberek és az ingatlantulajdonosok már rég megszokták, hogy az ingatlanra vonatkozó adásvételi és a bérleti szerződésbe – néhány kivételtől eltekintve – bele kellett foglalni az energetikai tanúsítvány azonosító számát. Ezért minden ilyen ügylet előtt külön feladat volt az energetikai tanúsítvány beszerzése egy megfelelő végzettséggel rendelkező mérnök segítségével annak érdekében, hogy ez az adat a szerződésben feltüntethető legyen.
2023. november 1. n...
A haszonbérleti jogviszony egyik leglényegesebb eleméről, a haszonbérről előző két cikkünkben sorra vettük a vonatkozó jogszabályok általános előírásait, valamint megvizsgáltuk a hosszú távra kötött bérleti szerződések esetében a haszonbér módosításának lehetőségét. Cikksorozatunk következő részében a haszonbérleti díj adózásának főbb szabályait tekintjük át.
A termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII...
Termőföld tulajdonjogának megszerzése elbirtoklással
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2023.08.03 | Ingatlan
Jelen cikkünkben a termőföld tulajdonjogának elbirtoklással történő megszerzése lehetőségét járjuk körül.
Első körben definiálnunk kell az elbirtoklás általános szabályát.
Az Polgári Törvénykönyvről szóló 2023. évi V. törvény (Ptk.) szabályai szerint amennyiben valaki 15 éven át sajátjaként és szakadatlanul birtokol egy ingatlant, elbirtoklás útján automatikusan megszerzi annak tulajdonjogát, és még arra sincs szükség, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön...
A gyámság további szabályairól – a gyámság, illetve a gyám tisztségének megszűnése
Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2023.08.03 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Korábbi írásunkban már volt szó arról, hogy a kiskorú gyermek milyen esetekben kerülhet gyámság alá, ki lehet gyám, illetve arról, hogy a gyámságnak milyen formái vannak. Így a jelen cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy a gyámság mint jogintézmény, illetve a gyám tisztsége milyen esetekben szűnik meg, illetve, hogy a megszűnést követően milyen kötelezettségei vannak még a gyámnak.
A Ptk. tételesen felsorolja ezen megszűnési okokat. A gyámság törvény erejénél fogva történő megszűnéséne...
Öröklés és ügyvédi titok, avagy megismerheti-e az örökös az örökhagyó ügyvédi titokkal védett titkait?
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2023.08.03 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Jelen cikkünkben arra keressük a választ, hogy az örökösök megismerhetik-e az örökhagyó ügyvédi titokkal védett titkait.
Az ügyvédi titok fogalma
A válaszhoz tisztáznunk kell, mi is az az ügyvédi titok. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az ügyvéd titoktartási kötelezettsége az egyik legfontosabb garanciális szabály; e nélkül nem is lehetne ügyvédi tevékenységet folytatni. Az ügyvédi titok védelmét tehát törvényi szinten kell védeni, melyben meg kell határozni
az ügyvédi titok...
A jóhírnév védelme a Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2023.07.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A Ptk. szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
A mások személyét érintő értékítéleteinket normális esetben az adott személlyel kapcsolatos, magatartásával és viselkedésével, cselekvésével összefüggő, azokról tudósító adatokból, információkból vonjuk le. Ezért kiemelt fontosságú jogpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a mások értékelésére alkalmas, a ...