Cikkünk első részében egy általános áttekintés keretében megvizsgáltuk, hogy a jogi képviselők és gazdálkodó szervezetek kivel szemben, milyen ügyben és módon kötelesek elektronikus úton eljárni. Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) szerint a jogi képviselő (valamint az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv, köztestület stb.) valamennyi „ügyben” elektronikus ügyintézésre köteles, míg a tö...
Számos ügyben kiemelt jelentősége van, hogy a szerződéskötés során az adott természetes személy fogyasztói minőségében jár el vagy vállalkozásként. A fogyasztók részére ugyanis mind az uniós, mind a magyar nemzeti jog számos garanciát biztosít, és fogyasztóvédelmi eszközök révén kívánja a vállalkozásokkal szembeni, jellemzően kiszolgáltatott helyzetüket kompenzálni. A korábbi Ptk. a fogyasztót gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személyként definiálta,...
Korábbi két cikkünkben részletesen kifejtettük a vezetékjog fogalmát, valamint betekintést nyújtottunk a vezetékjog bejegyzésével kapcsolatos eljárásba, illetve a vezetékjog bejegyzése nyomán felmerülő kisajátítási és kártalanítási igények érvényesítésébe. Cikksorozatunk záró bejegyzésében a vezetékjog bejegyzésével kapcsolatos bírói gyakorlatot mutatjuk be, mégpedig a tekintetben, hogy melyek azok a lényeges körülmények, amelyek vizsgálatának hiánya miatt, illetve melyek az építési hatósá...
Van, ami állandó: Magyarország továbbra is címvédő a „feljelentők, bejelentők, bepanaszolók (nevezzük, ahogy akarjuk) országa” cím tekintetében. Az, hogy kit panaszolunk be, az teljesen mindegy: kedvencek a szomszédok, rokonok, főnökök, versenytársak. És hogy miért, mi okból, az is mindegy. Az egyik legkedveltebb hatóság pedig, amelyhez a kedves kis beadványok érkeznek, természetesen az adóhatóság. Sokan még mindig abban a tudatban vannak, hogy anonim módon is rá lehet küldeni valakire a N...
Több tévhit alakult ki azzal kapcsolatosan, hogy mi a követendő eljárás abban az esetben, amennyiben az elbirtoklás feltételei az érintett ingatlannak csak egy részére állnak fenn. Ezek a tévhitek a Ptk. azon előírásán alapulnak, mely szerint ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg. Az ezen alapuló legelterjedtebb feltevés szerint, amennyiben az elbirtoklással érin...
Az üzleti titokra vonatkozó szabályokat a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 európai tanácsi és parlamenti irányelv hazai átültetéséig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47. §-a és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 4. §-a rendezte. Az üzlet...
A hazai piacon egyre több magánszemély vagy cég vásárol olyan lakást, üzlethelyiséget vagy egyéb kereskedelmi célú ingatlant, amelyet nem saját használatra, hanem – hosszútávú befektetés céljából – hasznosítás végett szerez meg. Ügyfeleink körében is jól látszik, hogy egyre többen szereznek meg olyan ingatlanokat, amelyeket bérbe kívánnak adni. A bérlemény bérbeadása során ügyfeleink gyakran fordulnak hozzánk segítségért a bérleti szerződés elkészítése és megszövegezése, illetve a bérleti ...
A hamarosan záródó kedvezményes áfaidőszakra tekintettel villámgyorsan épülő társasházak kapcsán sokakban merül fel a kétely a kivitelezés minőségét illetően. Több korábbi cikkünkben is foglalkoztunk már a jótállást és a szavatosságot érintő kérdésekkel, azonban a garancia érvényesítésének legfontosabb előfeltétele eddig nem került tárgyalásra: kell egy kötelezett személy, akivel szemben fel lehet lépni, ugyanis ha jogutód nélkül megszűnik a beruházó, akkor vele szemben szavatossági igénnyel ...