2020.február 1-jén lép hatályba az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény azon módosítása, amely alapján már visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a jövőben a belterületbe vont ingatlan és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása. Ezen esetekben a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke igen magas, 90%-os mértéket állapít meg a törvény. A törvényalkotónak a módosítás kapcsán deklarált célja, hogy visszaszorítsa az olyan...
A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kibocsátásával az állampapírok hangsúlyos szerepet kapnak manapság a médiában, de gyakran felröppenek különféle vállalati részvényekkel, befektetési jegyekkel, kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos hírek is. Mindezeket gyűjtőnéven értékpapírnak nevezzük, amely fogalmat jelen cikkünkben közérthető formában ismertetünk. Az értékpapír fogalmát a Ptk. 6:565. § (1) bekezdése határozza meg: az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként va...
A hazánkban is népszerű székhelyszolgáltatás intézménye tekintetében kötelezővé tette a jogalkotó a pénzmosást és a terrorizmusfinanszírozást megelőző intézkedéseket. Korábbi cikkünkben már kifejtettük, hogy a témában a Kormány 2019. november 12. napján nyújtotta be a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) módosítására irányuló T/8028. számú törvényjavaslatát (Javaslat). Jelen cikkünkben a székhelyszol...
Az Európai Unió 5. pénzmosási irányelvének – az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelv – rendelkezései miatt szükségessé vált a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) módosítása, ezért a kormány 2019. november 12-én benyújtotta az Országgyűlésnek a Pmt. és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/8028. számú törvényjavaslatot (a továbbiakban: Javaslat). Jelen cikkünkben a le...
Napjaink felgyorsult világában gyakran fordul elő az a helyzet, hogy valaki nem tudja megfizetni időben az esedékes tartozását (pl. banki hiteltartozás), a hitelező pedig nem vár tovább, hanem megindítja a tartozás behajtására irányuló végrehajtási eljárást. Ilyen esetekben az adósok gyakran nem vesznek tudomást, vagy nem értesülnek a végrehajtási eljárásról, és ezt követően a tartozás további és a kapcsolódó eljárások menetével sem törődnek. De, ha az adós lefoglalható ingó, vagy ingatlan...
A mai gazdasági helyzetben könnyen előfordulhat, hogy egy vállalkozás likviditása átmenetileg hiányos, ezáltal a gazdasági társaság nem képes az esedékes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Abban az esetben viszont, ha kap egy kis fizetési haladékot, esélyt kap arra, hogy kifizesse minden fennálló tartozását a hitelezői felé. Ilyen fizetési haladékot tud biztosítani az adós társaság elleni csődeljárás, amelynek az eredménye az adós és a hitelezők közötti egyezség létrejötte lehet. Jelen ci...
A jogban számos olyan fogalommal lehet találkozni, amely a hétköznapi jelentéstől merőben eltér, de nem ritka a meglepő vagy éppen értelmetlennek tűnő kifejezés használata sem. Jelen cikkünkben az egyik ilyen, látszólag ellentmondó fogalommal meghatározott jogintézményre vonatkozó speciális szabályokat vesszük górcső alá. Főszabály szerint a gazdasági társaságok társas vállalkozások, azonban a törvény lehetőséget biztosít korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében az egyed...
A jogalkotó a 2019. október 24-én hatályba léptetett változtatásokkal átalakította a lakóépületek építésének egyszerű bejelentésével kapcsolatban eddig ismert szabályokat. A változások az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek folyamatával és az elektronikus építési naplóval kapcsolatban keletkeztek. Jelen cikkünkben a legfontosabb módosításokat mutatjuk be röviden. Az általános szabályokat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a tov...