Mindenki életében előfordul, hogy kisebb-nagyobb értékű tárgyat talál. Az alábbi cikkünkben ismertetjük, milyen jogai, illetve kötelezettségei vannak a találónak.
A találó nyolc napon belül a dolog elvesztőjének (tulajdonosának) vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles a vagyontárgyat átadni. Utóbbi esetben nyilatkozni köteles arra nézve is, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára, továbbá – a személyazonossága igazolása mellett – meg kell adnia a saját, illetve esetleges k...
Szerző: Dr. Zalavári György LL.M.
A zálogjog lényege, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból, azaz a zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. Ilyen zálogtárgy a korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrész is lehet.
Az üzletrészt terhelő zálogjog megalapításához zálogszerződés mellett a zálogjog cégnyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az általános szabályoktól eltérően – amikor is a változásb...
…azon személygépkocsik kapcsán, amelyeknek tulajdonosaként cég, vállalkozás szerepel a nyilvántartásban, vagy magánszemély ugyan a tulajdonos, de költséget, értékcsökkenési leírást számol el a személygépkocsi után.
Fontos, hogy személygépkocsinak az a jármű minősül, amely négy vagy három gumiabroncskerékkel rendelkezik, és a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. Ez lehet benzin-, dízel-, elektromos- vagy gázüzemű személygépkocsi, versenyautó vagy önjáró la...
A cégbejegyzési eljárások felgyorsulása miatt az előtársasági szakasz jelentősége csökkent, azonban minden cég életében szükségszerűen létezik ez az állapot. Az előtársaság a létesítő okirat alapítók általi aláírásával és az ügyvédi ellenjegyzéssel jön létre, és a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel vagy az erre irányuló kérelem jogerős elutasításával, illetve a bejegyzési kérelem visszavonásával szűnik meg.
Az előtársaság a fentiek szerint ugyan megalapításra kerül, azonban az üzletszer...
A válasz egyszerű: igen, lehet. Bár a magyar Polgári Törvénykönyv ezt a lehetőséget már évek óta lehetővé teszi, a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy ezt a megoldást mégis inkább a külföldi cégek struktúrájában alkalmazzák.
A magyar jogi szabályozás szerint lehetséges, hogy egy cég vezető tisztségviselője jogi személy legyen, de ebben az esetben ez a jogi személy is köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki nevében a vezető tisztségviselői feladatokat ellátja. Ezen természetes szem...
Minden vállalkozás legfőbb szervének az év május 31. napjáig kell elfogadnia a vállalkozás előző üzleti évére vonatkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató beszámolót. A Ptk. lehetőséget biztosít a vállalkozás legfőbb szervének, hogy a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt adjon az ügyvezető részére.
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott ká...
A fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemi szabályokról az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve rendelkezik, amelyet a 2019. november 27-én elfogadott 2019/2161 irányelv egészít ki a 6a. cikkel, ami – egyéb uniós szabályváltoztatásokon túl – a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtását és korszerűsítését szolgálja.
A tagállamok 2021. november 28-ig voltak kötelesek elfogadni az irányelv átültetéséhez szükséges nemzeti szabá...
Vannak olyan jogi kérdések, amelyeket a különböző járásbíróságok, törvényszékek eltérő módon értelmeznek, és ez vezet ahhoz, hogy azonos tényállású ügyekben az ország egy-egy pontján működő bíróságok ítéletei eltérő döntéseket tartalmaznak – vagyis nem egységes az országos joggyakorlat. Ilyen esetekben, ha ezt egy konkrét ügyben érzékeli a Kúria, az adott kérdésben úgynevezett jogegységi határozatot hoz, amely az adott jogkérdésben megadja az általa kidolgozott, minden bíróság számára iránymu...