Az ügyvédi titok mindig is biztosította az ügyfelek számára a teljes körű titoktartást, azonban ez csak az ügyvéd irányából védte az ügyfelet olyan értelemben, hogy például az ügyféltől lefoglalt dokumentumokat a hatóságok és más szervek szabadon áttekinthették, azokat az ügyféllel szemben felhasználhatták, és így lényegében az ügyvéd és az ügyfél közötti kommunikáció védelme csak korlátozottan volt biztosított. A védekezéshez való jog teljes körű biztosítása érdekében, azaz, hogy az ügyfé...
Nemcsak a cégek adatai érhetőek el az interneten, hanem az egyéni vállalkozók adatai is nyilvánosak és megismerhetőek. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezik arról, hogy az egyéni vállalkozók azonosítása, illetve más egyéni vállalkozóktól való megkülönböztetése céljából, működésük ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók adatait az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti. Az adatbázisban egyes adatok nyilvánosak, más adatokat csak korlá...
Az ingatlanközvetítői tevékenység meghatározását, az ingatlanközvetők által ellátható feladatok pontos leírását a 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) tartalmazza. Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVI. törvény 2021. január 1. hatállyal módosította a Lakástörvény ingatlanközvetítőkre vonatkozó rendelkezéseit. A törvénymódosítás alapján alkalmazandó normaszöveg szerint, az ingatlanközvetítő a tevékenységi...
A 2021. január 1. napján hatályba lépő földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény alapján jövőre elindul a termőföldek tulajdonosainak, egyéb jogosultjainak ingatlan-nyilvántartási adatrendezése. Talán a legfontosabb hatása a termőföldek beazonosítatlan személy vagy nem beazonosítható tulajdonosaira lehetnek hatással. Azt a tulajdonost nevezzük beazonosí...
2019. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény, amely egyes kiemelt ágazatokban tevékenységet folytató társaságok külföldi befektetők általi alapítását vagy azokban történő részesedésszerzését a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez, azaz a belügyminiszterhez történő bejelentéshez, illetve a bejelentés tudomásulvételéhez köti. A bejelentési kötelezettség a közvetlen...
2020. július 1. napja óta Magyarországon is alkalmazandóak már a szóhasználatban „DAC6” néven megjelenő, az adózás területén történő kölcsönös segítségnyújtásra 2011/16/EU irányelv előírásai, amelyet a magyar jogalkotók az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: AKtv.) rendelkezéseinek részévé tettek. Kinek és milyen kötelezettséget is jelentenek ezek az új szabályok? Az adótervezés...
A pótbefizetés a társasági jog olyan intézménye, amely pótlólagos fizetési kötelezettséget teremt a korlátolt felelősségű társaság tagjai részére a veszteségek fedezésére, feltéve, hogy az adott vállalkozás társasági szerződése feljogosítja a taggyűlést annak elrendelésére. A pótbefizetés nem tekinthető vagyoni hozzájárulásnak, azaz a tag törzsbetétjét nem növeli, és azt legkésőbb a társaság jogutód nélküli megszűnésekor – a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból – vissza kell téríte...
Az ügyvédi munkadíj kapcsán a legfontosabb szabályokat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló, a Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) tartalmazza. Az Ütv. szerint a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg és költségátalány alkalmazását is kiköthetik. A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és ...