Ügyfelünket az illetékes önkormányzati adóhatóság telekadó megfizetésére kötelezte a „kivett magánút” besorolású ingatlan után. A határozat ellen fellebbezést terjesztettünk elő, és ennek eredményeként a másodfokú hatóság megsemmisítette és új eljárásra utasította az önkormányzati adóhatóságot. A másodfokú döntés kifejtette, hogy az önkormányzat adómegállapítási joga a törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. A telekadó tárgya kizárólag a teleknek minősülő földterül...
A környezetvédelmi ügyekben kiemelt fontossága van annak, hogy az érintett lakosság megfelelő mértékű és tartalmú információhoz jusson, valamint kifejthesse a véleményét. Ennek egyik eszköze a közmeghallgatás intézménye. Közmeghallgatást az alábbi esetekben kell tartani: a) amennyiben a környezetvédelmi hatóság az érdekeltet felülvizsgálatra kötelezi azért, mert nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés ha...
Jelen cikkünk célja a Kbt. 36. §-a szerint ugyanazon közbeszerzési eljárásban való kettős részvétel korlátainak rövid elemzése a dinamikus beszerzési rendszerek (DBR) vetületében. A Kbt. 36. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik r...
Ha elsőre akár furcsának is hangzik, védett természeti területeket is haszonbérbe lehet venni az államtól, illetve az adott terület vagyonkezelőjétől. A természetvédelmi törvény szerint védett természeti területnek minősül például a nemzeti park, a tájvédelmi körzet vagy a természetvédelmi terület. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket az állam – annak megfelelő szerve útján – jogosult a törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek mentén hasznosítani. Ennek keretében az...
Az elévülés lényegében egy követelés érvényesíthetőségének megszűnése egy meghatározott idő elteltével. Ez az elévüléshez kapcsoló határidő akkor kezdődik, amikor az esedékessé vált, vagyis amikor ki kellett volna fizetni. Alapesetben a követelések 5 év alatt évülnek el. Az általános ötéves elévülési időtől egyes jogviszonyokban már maga az alkalmazandó jogszabályok eltérő időtartamot határoznak meg. Példaként hozható, hogy az adó megállapítására, követelésére vonatkozó jog annak az ese...
Az óvadék sajátos jellege – amelyet a hétköznapi életben is kauciónak neveznek – az óvadéki tárgyak sajátos természetéből fakad. Ebből következően az óvadék lehetséges tárgyául szolgáló vagyontárgyak köre lényegesen szűkebb, mint általában a zálogjog esetében, ami az óvadék szabályozásának alapját képezi a Ptk.-ban. Óvadékul eredetileg pénz, majd pedig a pénz módjára funkcionáló értékpapírok szolgáltak. Az 1959-es Ptk. 2004. évi módosítása az óvadék tárgyainak lehetséges körét kiterjesztet...
Lassan öt éve publikált korábbi cikkünkben a privát vagyonvédelmi kamerák üzemeltetésével kapcsolatos jogi aspektusokat vetettük fel annak szemléltetésére, hogy a kamerák, illetve a megfigyelni kívánt terület nem megfelelő kiválasztása milyen jogi következményekkel járhat. Időközben a technika ezen a téren is látványos fejlődésen ment keresztül, így napjainkban már bárki számára elérhetőek olyan térfigyelő kamerák, amik telefonos applikáción keresztül is irányíthatóak, illetve az applikáci...
A cég alapítását követően a vállalkozások életében számos olyan helyzet adódhat, amikor szükség van cégadatváltozások bejegyzésére. Ezek a változások lehetnek például a cég nevének, címének vagy főtevékenységi körének módosítása vagy a jegyzet tőke felemelése, leszállítása vagy akár a cég törlése. A cégnyilvántartás a cégadatok kapcsán tartalmazza a változás bekövetkeztének időpontját. Az adatváltozásnál eltérhet, hogy az mikor lép hatályba (mikortól érvényes) és ténylegesen mikor jegyzi b...