A foglaló az ingatlan adásvételi szerződések döntő többségében előfordul, azonban annak részletes szabályaival a szerződő felek általában nincsenek tisztában. Ebben a cikkben egy kúriai döntésen keresztül foglaljuk össze, mire kell odafigyelni a szerződéskötéskor, ha foglaló kerül átadásra.
A Ptk. rendelkezései viszonylag egyszerűek és tömörek a foglaló vonatkozásában:
„A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősíté...
Kategória: Ingatlan
A földforgalmi törvény újabb változásairól (II. rész)
Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2024.11.07 | Ingatlan
Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt az agrártörvénycsomagot, amely többek között módosította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) és az Fétv.-t. A módosítások egy része 2024. január 1-jén már hatályba lépett, néhány szabály azonban csak április 1-től volt irányadó. Cikksorozatunkban ezeket a változásokat vizsgáljuk meg és mutatjuk be a témában érdekeltek számára.
2024. január 1-jén lépett hatályba a...
2014. március 15. napján lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és annak egyik újdonsága, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének hazai jogba való ültetése.
Jelen cikknek nem a bizalmi vagyonkezelés részletes ismertetése a célja, ennek megfelelően csak röviden utalok arra, hogy az egyébként egyre szélesebb körben is ismert jogintézménynek mi a jogszabályokból kiolvasható lényege és jogalkotói célja.
A Ptk. definíciója szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyon...
2024. július 29-én lépett hatályba az a jogszabály, amely a több mint tíz éve érvényes földhivatali díjakon módosított, és ettől kezdve az egyes ingatlan-nyilvántartást érintő szolgáltatásokért magasabb díjakat kell fizetnünk.
A Magyar Közlönyben 2024. június 28-án került kihirdetésre a 6/2024. (VI. 28.) KTM rendelet az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázi...
Ügyfelünket az illetékes önkormányzati adóhatóság telekadó megfizetésére kötelezte a „kivett magánút” besorolású ingatlan után. A határozat ellen fellebbezést terjesztettünk elő, és ennek eredményeként a másodfokú hatóság megsemmisítette és új eljárásra utasította az önkormányzati adóhatóságot.
A másodfokú döntés kifejtette, hogy az önkormányzat adómegállapítási joga a törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. A telekadó tárgya kizárólag a teleknek minősülő földterül...
Védett természeti terület haszonbérbe adása
Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2024.05.09 | Ingatlan
Ha elsőre akár furcsának is hangzik, védett természeti területeket is haszonbérbe lehet venni az államtól, illetve az adott terület vagyonkezelőjétől.
A természetvédelmi törvény szerint védett természeti területnek minősül például a nemzeti park, a tájvédelmi körzet vagy a természetvédelmi terület. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket az állam – annak megfelelő szerve útján – jogosult a törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek mentén hasznosítani. Ennek keretében az...
Mit jelent az, hogy „földhasználati jogosultság”?
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2024.03.21 | Ingatlan
Jelen írásunkban a földhasználati jogosultságról írunk. Felhívjuk a kedves olvasó figyelmét, hogy korábbi cikkünkben a földhasználati jogról írtunk, amely a Ptk. szerinti jogintézmény. Jelen cikkünk témája a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) szerinti földhasználati jogosultság és nem a Ptk. szerinti jog.
Az alapkiinduló pont, hogy vagy a termőföld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező műveli a t...
Lehetőségek a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2024.02.15 | Ingatlan
Jelen cikkünkben két, egymás mellett álló lehetőséget ismertetünk a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk az egyik szabályait – nevezzük „A” lehetőségnek. E helyen korábbi írásunknak csak a leglényegesebb megállapításait idézzük. A másik, „B” lehetőség szabályainak részletes ismertetésétől is eltekintünk, mivel jelen cikk célja a két lehetőség rövid összehasonlítása.
„A” lehetőség
A földeken fennálló osztatlan közös tu...