Kategória: Követeléskezelés

Előző cikkünkben ismertettük a felszámolás alá került cégek megmentési lehetőségeit, amelyekre a felszámolás kezdeményezése és jogerős elrendelése közötti időszakban van lehetősége az adós társaságnak. Folytatásként a felszámolás jogerős elrendelését követő – szűk értelemben vett – felszámolási egyezség szabályait vesszük sorra. Egy jogerősen felszámolás alá került társaság egyezségkötés útján történő megmentésére a törvény viszonylag sok időt enged. A felszámolást elrendelő végzés közzété...

A felszámolás kezdeményezése nem feltétlenül jelenti az adós cég jogutód nélküli megszűnését. Az alábbiakban a felszámolás elrendelését megelőző és az azt követő egyezségkötés szabályait tekintjük át. Egyezség a felszámolási eljárás jogerős elrendelését megelőzően Abban az esetben, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kérte és a bíróság a kérelmét érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti az adóst a felszámolás irán...

Hatályos szerződési jogunk alapján nincs kőbe vésve, hogy a szerződést kötő felek a szerződés teljesítéséig vagy annak más módon való megszűnéséig a kötelemben maradjanak. A szerződésben történő „személycserének” több módja is van, korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az engedményezés intézményével, most pedig a tartozásátvállalás legfontosabb szabályait tekintjük át. Engedményezés Az engedményezés kapcsán kifejtettük, hogy ebben az esetben a jogosult a kötelezettel szemben fennálló köv...

Annak ellenére, hogy a végrehajtási eljárásban adósi oldalon szereplők gyakran nem érzékelik, az adósokat is megilletik olyan jogok, amelyek a követelés behajtásának módját jelentősen befolyásolhatják. Arányosság és fokozatosság Ennek a két alapelvnek a végrehajtás elejétől a végéig érvényesülnie kell, célja pedig annak biztosítása, hogy az adósokat ne érje aránytalan sérelem az eljárás során. Először is fontos megemlíteni, hogy a végrehajtási cselekmények foganatosítását meg kell el...

A bankok előszeretettel alkalmazzák a kezességet mint hitelbiztosítékot arra az estre, ha az adós valamilyen okból kifolyólag nem tudja rendezni a hitelező felé fennálló tartozását. De milyen lehetőségei vannak a kezesnek, ha az adós helyett kifizeti a hitelezőt? Jelen cikkünkben erre keressük a választ. Mi a kezesség? A kezesség a jogosult és a kezes közötti szerződéssel jön létre, melyben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, maga fog helyette fizetni...

Egy tökéletes világban a hitelező vagy egyéb jogosult adóssal szemben fennálló követelése és a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás költségei maradéktalanul megtérülnek. A valóságban azonban többségben vannak az olyan követelések, amelyek nem teljesen vagy egyáltalán nem térülnek meg, a meg nem térült rész pedig a „levegőben lógva várja”, hogy elévüljön. Mikor behajthatatlan egy követelés? A követelés behajthatatlanságát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény definiálja...

A köznyelvben gyakran használt garancia kifejezés hallatán általában a jótállás intézménye jut eszünkbe, mellyel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, most azonban a Polgári Törvénykönyvben fellelhető garanciát vesszük górcső alá. Mi is az a garanciaszerződés? A Ptk. meghatározása szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén köteles a jogosultna...